2010. február 21., vasárnap

Országismertető: Web2


…arra vállalkozom, hogy adok egy rövid országismertetőt, amolyan „bedekkert” a helyről, amely napjaink üzletembereinek kiemelt célállomása kell, hogy legyen. Ezt a helyet az itt élők közösségi oldalaknak hívják, a hazai szaknyelvben inkább a web2 kifejezés vált általánossá …

Legutóbbi blogomban a hajók felgyújtására tettem javaslatot, Cortez után szabadon:

„Az 1500-as években Hernando Cortez 11 hajóval és 500 fős legénységgel érkezett Mexikóba, hogy leigázza az aztékokat, elszedje kincseiket, aranyaikat. Könnyű belátni, hogy a tengeren töltött hetek és hónapok, a hosszú utazás után a tengerészei és katonái nem voltak valami jó állapotban. Egyesek lebetegedhettek az úton, mások – megérkezve az ismeretlen új világba, megrettentek a rájuk váró nehézségektől. Teljesen érthető, hogy lábra kapott a kétség közöttük, hogyan jutnak innen ők haza?
Meg is kérdezték Corteztől, mi a terve a hazaúttal kapcsolatban? – aki a legodaillőbb választ adta: „semmi”, mivel a hajókat felgyújtotta és elégette: Nincs út vissza!
Egyetlen irány van: előre!
Cortez története számtalan formában jön elő napjainkban: Mit jelent az üzletembereknek a globális gazdaság, az online tér, hogyan érik el klienseiket, hogyan tartják velük a kapcsolatot?”

Most arra vállalkozom, hogy adok egy rövid országismertetőt, amolyan „bedekkert” a helyről, amely napjaink üzletembereinek kiemelt célállomása kell, hogy legyen. Ezt a helyet az itt élők hívják közösségi oldalaknak, a hazai szaknyelvben inkább a web2 kifejezés vált általánossá.

Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy „Kik a használói – a lakosai – ennek az új világnak?” – eléggé megoszlanak a válaszok. Egyesek szerint a Facebook azonosítókkal (személyigazolvánnyal) rendelkezők számítanak itt „állampolgárnak”. Mások véleménye szerint ez nem más, mint egyfajta ifjúsági jelenség, és szerintük elhanyagolható jelentősége van felnőttek körében. Ez ugyanolyan szélsőséges álláspont, mint azt vallani, hogy mindenki folyamatosan az interneten lóg, tehát ab ovo részét képezi a közösségi oldalakkal jellemezhető online entitásnak.

A valóság ezzel szemben az, hogy nagyon nehéz pontosan definiálni, mit is kell érteni a közösségi web kifejezés alatt. Leginkább amiatt, hogy napról napra változhatnak azok a szokások, módszerek és felületek, ahogy, és ahol az emberek interakcióba lépnek egymással, tanulnak egymástól a web segítségével. Ha tehát üzletemberként el akarjuk érni az „ebben az országban élő, itt otthonos” klienseinket, ismernünk kell ennek „hegy- és vízrajzát, társadalmát, nyelvét, közlekedési és kulturális szokásait”.

Topográfia

Ahhoz, hogy tudjuk, mi is az, amit látunk, használnunk kell azonosítókat, például mérőszámokat a nagyságra, kiterjedtségre vonatkozókat. Az online topográfia főleg a használók társadalmi összetételét, internethasználati szokásait, technikai jellemzőit elemzi. Segítségével tehát képet kaphatunk arról a közösségről, amely ebben a virtuális térben „van otthon”.

Ezeknek a „földmérő” eszközöknek a nagyrésze ingyenes, könnyen hozzáférhető és néhány lépésben biztonságosan használható arra, hogy segítségükkel pontosabb képet alkothassunk erről a közegről:

Technorati (www.technorati.com) blogelemző motor

BlogPulse (www.blogpulse.com) egy másik – s egyesek szerint az előzőnél is hatékonyabb blogelemző motor

Google Blog Search (www.blogsearch.google.com): Ez a keresőmotor fajsúlyos alternatívája az előző kettőnek.

Quantcast (www.quantcast.com) olyan web-szolgáltatás, mely a weboldalak elemzésében nyújt segítséget. Ha egy oldal mérhető, nagyobb a hitelessége és a forgalmáról megkapott információk széles körben engednek meg következtetéseket levonni.

Compete (www.compete.com): szintén egy olyan web-szolgáltatás, mely a weboldalak elemzésében nyújt segítséget.

Nielsen BuzzMetrics (www.nielsen-online.com): intenzív forgalom-mérő eszköz, a közösségi oldalakon előforduló kifejezésekre irányulóan

comScore (www.comscore.com) magas elismertséggel rendelkező látogatottsági statisztikákat elemző szolgáltatás.

Lexicon (www.facebook.com/lexicon): olyan facebook szolgáltatás, mely segít azonosítani a nyüzsgést az oldalakon.

BoardReader (www.boardreader.board): egy olyan eszköz, mellyel a chat-szobák forgalmáról alkothatunk képet.

Természetesen, hogy „értelmes térképet” tudjunk szerkeszteni magunknak, azt is kell tudnunk, hogy mit keresünk, hová tartunk. A web-használati szokások „beméréséhez” – jó, ha szem előtt tartjuk – egy módszer soha nem lesz elegendő. S az is jelentős mértékben növeli a mérések biztonságát, ha időről időre megismételjük azokat, vagy különböző időszakokra vonatkozóan végezzük el a méréseket.

Nagyobb tájegységek 1. Blogádia

Az emberek közötti online térben zajló interakciók természetének a megértése a blogozók szokásaival, közösségeivel való ismertséggel kezdődhet. Az a tapasztalat – ugyanis – hogy a blogozók figyelik egymást és számtalan interakció zajlik közöttük, mint egy tényleges közösségben általában.

A blogszférában való tájékozódásban a legjobb GPS-nek a Technorati bizonyul. Közel 13 millió blogot és 250 millió címkézett (tagged) online közösségi felületen zajló eseményeket követ nyomon. Évenként kiadott jelentésében összegzi a legfontosabb tapasztalatokat. A 2008-as jelentés szerint a blogerek 36 százaléka 25 és 34 év közötti, 27 százalék tartozik a 35 és 44 év közé eső korcsoportba, 15 % 45-54, 13 % a 18-24 éves, és 8 százalékuk idősebb ötvenöt évesnél. Az éves jelentés szerint közel háromnegyedük felsőfokú végzettségű, és a rendszeresen blogozók felének éves jövedelme eléri a 75 ezer dollárt.

Azt is jó tudni, kik azok, akik a blogokat olvassák: ennek az adatnak az ismeretében lehet döntést hozni arról, hogy érdemes-e a blogos felületeken marketing-kampányt indítani. Egy piackutató cég – az eMarketer - 2007-es felmérése szerint 94 millió amerikai olvas blogokat. Ezt a számot 2008-ra 104 millióra becsülik. Ami az Egyesült Államok-beli internetező társadalom felét teszi ki. Egy másik piackutató cég (Forrester) felmérései szerint minden háromból egy amerikai internetező havonta legalább egyszer olvas blogot és közülük majdnem minden ötödik hozzá is szól az általa olvasottakhoz. Az eMarketer-hez hasonlóan a Forrester is ingyenesen teszi közzé (www.forrester.com) általános megállapításait. Azonban arra is van mód, hogy egyéni igényekre alapozó fizetős szolgáltatás keretében saját kutatást végezzünk.

Noha a fentiekből az tűnik ki, hogy minél fiatalabb egy internetező, annál nagyobb az esély a blogokon keresztül való megszólítására, az nem mondható, hogy itt egy ifjúsági szubkultúra-jelenséggel lenne dolgunk. Szerintem minden üzletembernek érdemes „útlevelet váltania Blogádiába”, a blogok írására, olvasására, kommentálására fordított idő biztos megtérülést hozó befektetés lesz.

Nagyobb tájegységek 2. Networkia

A hazai IWIW egyeduralmát már megtörték és nehézkes használatát fürge és egyszerű megoldásaikkal feledtetik az olyan hálózati oldalak, mint a Linkedin, MySpace, Facebook és hasonlók. Ezek már régen felkeltették a piackutatók érdeklődését, de mellettük érdemes pillantást vetni olyan – kisebb – hálózatépítő oldalakra is, mint a CafeMom (anyáknak: www.cafemom.com), VegetarianPassion (www.vegetarianpassion.com). Bár ez utóbbiak gyakran okoznak fejfájást a piaci lehetőségeket elemzőknek: ki mennyi időt tölt itt, milyen rendszerességgel látogatója ezeknek.

Egy független médiakutató (Quantcast) 2008-ban a MySpace havi látogatóinak számát 68 millióban, a Facebook-ét 45,2 millióban határozta meg. (Ez az arány mára biztosan megfordult.) A lehetséges célpiac ezeknek az oldalaknak az esetében sokáig a legfiatalabb internetezőkre korlátozódott. Velük szemben a Linkedin, noha csak 5,5 milliós havi forgalmat ér el, sokkal népszerűbb az üzletemberek körében.

Nagyobb tájegységek 3. Wikipedia, You Tube, és társaik …

Ezek a népszerű információt, fotót, videót megosztó oldalak szintén meghatározó szegmensei a WEB2-nek nevezett világnak. A You Tube például közel hetvenmilliós havi látogató számot tudhat magáénak. Látogatóinak legnagyobb hányada (36 %) 18-34 éves, ezt a 35-49 évesek csoportja követi 23 %-kal. A sort a 12-17 és az 55+ korosztályok követik 19 %-kal. Ehhez hasonló számokkal találkozunk, ha a Wikipedia mutatóit vizsgáljuk.

Felmerülhet a kérdés, mit is jelentenek ezek a számok? Vessük össze őket a Google mutatóival. Miért a Google? Mert ma ez a legnépszerűbb webfelület a földön, 142 millió látogatóval havonta. Közülük 18-34 éves majd negyven százalék. S a nemek közötti arány is hasonló számokat mutat. A legfontosabb kapcsolat azonban az adatok között azt írja le, hogy az internetezők hetvenöt százalékának van kapcsolata a közösségi oldalakkal, más szavakkal tehát a közösségi oldalak jelentik az interenetezés főáramát.

Közlekedés – szállítás WEB2 országban

A vevő után nyomozó üzletemberek számára a legfontosabb információkat a forgalmi adatok jelentik. Az alábbiakban erről lesz szó néhány éllovas oldal jellemző mutatóinak a felhasználásával:

1. tábla

Tíz legnagyobb forgalmú hely a weben

oldal

Látogatók száma (becsült adat)

google.com

142 millió

yahoo.com

124 millió

facebook.com

94 millió

youtube.com

83 millió

microsoft.com

83 millió

msn.com

79 millió

wikipedia.org

69 millió

myspace.com

61 millió

ebay.com

61 millió

aol.com

58 millió

Némileg eltérő eredményeket látunk, ha a comScore által listázott 10 legnagyobb szolgáltató adatait vetjük össze. Ők tehát a big ten, akik meghatározói a közösségi oldalak szolgáltatói körének. Az alábbi – 2009 júliusára vonatkozó – a számok tehát minden, az adott vállalkozás által működtetett felület és szolgáltatás együttes látogatói adatait magába foglalja:

2. tábla

Tíz legnagyobb szolgáltató a weben

oldal

Látogatók száma (becsült adat)

Google sites

159 millió

Yahoo sites

157 millió

Microsoft sites

129 millió

Aol Llc sites

105 millió

Fox Interaktive Media

81 millió

Ask Network

79 millió

Ebay

73 millió

Amazon sites

67 millió

Wikipedia Fundation sites

62 millió

Apple Inc.

58 millió

A blogvilág mérése már korántsem ilyen egyszerű. A rangsorolásban a hivatkozások számát szokták mérőeszközül használni, arra a feltételezésre építve, hogy az eredeti tartalmakat kínáló blogokra más blogok szívesen utalnak, reflektálnak. Tehát vélhetően értékesebb tartalmat közölnek, mint azok, amelyek nem keltik fel mások érdeklődését. A Technocrati féle authority ranking indicator például azt méri, hogy egy-egy blogra hány hivatkozás történt a megelőző hat hónapban.

3. tábla

Tíz legnagyobb blog a weben

blog

Hivatkozások száma (becsült adat)

Huffigton Post (társadalmi, politikai kommentárok)

17.521

TechCrunch (Szilikon völgyi feltörekvők)

11.073

Mashable (Közösségi hírek)

9.413

Engadget (Fogyasztói mütyürök, apróságok)

7.749

Boing Boing (Kultúra és életstílus)

6.675

Gizmodo (Fogyasztói mütyürök, apróságok)

6.498

Hivatalos Google Blog

5.996

Lifehacker (ötletek és letöltések)

5.756

Ars Technica

5.679

TMZ.com (celebek, hírességek)

5.073

Talán feltűnik, hogy a rangsorban előkelő helyet foglalnak el a technikai, technológiai vonatkozású blogok! Ez ne tévessze meg az olvasót. Az ilyen területen blogozók általában tudják, mitől döglik a légy, azaz hogyan nyomhatják fel saját pontozásukat, s kölcsönös előnyök mentén gazdag hivatkozási hálóval erősítik a saját és szövetségeseik pozícióit.

Nincs könnyű helyzetben, aki a közösségi oldalak népszerűségi mutatóit szeretné összeállítani. A következő tábla forrása a Nielsen vizsgálata, akik a látogatók által az oldalakon eltöltött idő mennyiségét hasonlították össze. (Mint tudjuk, minél nagyobb ez a szám, annál inkább megragadta a tartalom a látogató figyelmét, s a tartalomfüggő hirdetéseket pontosabban lehet irányítani.) A tábla hoz még egy nagyon fontos információt, amely összeveti az előző év azonos időszakával ezt a számot, s a változás mértéke legalább annyira beszédes adat, mint maga az alapinformáció.

4. tábla

Tíz legnagyobb közösségi oldal a weben

Közösségi oldal

Teljes eltöltött idő (000)

Változás az előző évhez képest százalékban

Facebook

13.872.640

699

MySpace

4.973.919

-31

Blogger

582.683

30

Tagged

327.871

998

Twitter

299.836

3712

MyYearbook

268.565

105

LiveJournal

209.121

273

Linkedin

202.407

69

SlashKey

187.687

Nincs adat

Galia Online

143.909

-17

Természetesen nem elég önmagában látni, hogy mi történik a közösségi oldalakon. Érdemes ezeket a fejleményeket más internethasználati módokkal összevetésben vizsgálni. Az alábbi adatok forrása szintén a comScore. A táblázat azt mutatja, hogy 2009 áprilisa és márciusa között az illető tematikájú oldalak látogatóinak a számában milyen változás következett be.

5. tábla

Tíz legnagyobb tematikus gyűjtő szolgáltatás a weben

Közösségi oldal

Teljes látogatói szám (000)


Közösségi oldalak

139.781


Szórakozás/zene

95.511


Ingatlan

48.357


Játékinformáció

44.370


Kiskereskedelem/számítástechnika, szoftver

37.685


Kiskereskedelem/virágok, ajándékok, üdvözlő kártyák

31.019


Közösségi élet/otthon

29.857


Közösségi élet/tinédzserek

24.142


Üzlet/pénzügy/adó

20.585


online szerencsejáték

12.754


Változás az előző hónaphoz képest százalékban

21

12

12

10

10

10

9

9

9

9

A fentiekből az tűnik ki, hogy a legnagyobb növekedési potenciál a közösségi oldalakban van, de ez együtt jár az internethasználat általános bővülésével, bár láthatóan annak motorja.

Ennek a világnak - ma már egyre többen látják úgy, hogy - a mobil hálózatok bekapcsolódása is szerves részét képezi. Mind több olyan készülék kerül a piacra, az IPhone-hoz hasonlóan, amely alkalmas a weben való kutakodásra: (BlackBerry és társai). A következő tábla 2008-as adatokat tartalmaz, amelyeket A mobil internet elemzése, fejlesztése és a fizetőképesség megvalósítása témájában született tanulmányban tettek közzé az International Data Corporation munkatársai.

6. tábla

Mobil készülékről legtöbbször látogatott tíz legnagyobb szolgáltató

oldal

Mobilhasználó látogatók százalékában

Google

27,9

Yahoo

21,1

MySpace

15,4

Facebook

13,7

YouTube

11,8

The Wather Channel

11,2

MapQuest

10,4

Wikipedia

8,5

ESPN

7,7

Ebay

7,5

Társadalmi élet, szokások

Ha idegen országba érkezünk, figyelmünket a táj és az épített környezet szépsége után az ottani lakosság szokásai, életformája ragadja meg leginkább. Nincs ez másként akkor sem, ha valaki a web2, más szóhasználattal a közösségi oldalak bennszülöttjeinek, őslakosainak a szokásait, életformáját választja megfigyelése tárgyául.

Hogyan élnek, mivel foglalkoznak, akik a web2-t használják? Érdemi - üzletet hozó – kapcsolatot csak ezek ismeretében és maradéktalan tiszteletben tartásával lehet kiépíteni. Másként fogalmazva, ezek figyelmen kívül hagyásával gyorsan a nem kívánatos vendég helyzetében találhatjuk magunkat, s ne lepődjünk meg, ha bunkó betolakodónak fognak tartani minket.

Információ-szerzés és nyújtás: Ne feledjük, hogy az internet létrehozásának akadémikus gyökerei a virtuális könyvtár megteremtésének, az információ-megosztás hatékonyabbá tételének az igényéhez nyúlnak vissza. S nincs ez másként ma se. A fogyasztók első és legfontosabb célja a megfelelő döntéseik meghozatalát segítő információk megszerzése az internet nyújtotta lehetőségek igénybe vételével. A Google, a Yahoo és az MSN népszerűségének a hátterében a hatékony keresőmotorok állnak. A közösségi jelleg előretörése mellett sem változott ez az igény.

Azok a marketing-kampányok látszanak gyors megtérülést biztosító, sikerre ítéltetett megoldásnak, melyek alkalmazkodnak a potenciális vásárlók „információ-éhségéhez”.

Hírek: Az internet-használat elsődleges formája a hírekhez jutás meggyorsítása. Többen fordulnak az internethez hírekért, mint akik bekapcsolják a kábeltelevíziót. Az „itt és most” élményét nyújtó internetes hírszolgáltatók népszerűségének a záloga, hogy naprakész, bennfentes helyzetet tudnak varázsolni látogatóik számára. S épp ennek az élménynek a szervezőerejét hasznosítják azok a hírszolgáltatók, akik nyitnak látogatóik felé, építenek a közreműködésükre, reflexióikra, megfigyeléseikre. Fogadják fotóikat, videóikat oldalaikon.

Azok a marketing megoldások, amelyek kontextust tudnak teremteni a lehetséges fogyasztók által olvasott hírekkel, amelyek reflektálnak a „közbeszédben” népszerű témákra, hamarabb jutnak el a tényleges célközönségükhöz.

Kommunikáció: Az internet egyre inkább a legfőbb kommunikációs színtér szerepét tölti be az emberek számára. A közösségi oldalak megjelenése a személyközi kommunikáció korábbi formáira nézve hoz újabb kihívásokat. Emailt írjak, chat-eljek, vagy üzenjek a Facebook-on keresztül? Ezrek, milliók teszik fel a kérdést maguknak, ha ismerőseikkel, partnereikkel, ügyfeleikkel veszik fel a kapcsolatot.

Ennek a kommunikációs erőtérnek azonban erősen személyes jellege van, s ide nehéz betörni marketing-eszközökkel, ha csak nem figyelünk az itt szokásos játékszabályokra, kommunikációs stílusra. A közösségi alapú marketing épp ebből a közegből kell, hogy merítkezzen.

Közösségek, csoportok: Mint az eddigi országismertetőnkből kitűnt, a közösségi portálok vidékén az élet mozgalmas és az emberek megszámlálhatatlan okból szeretnek társulni egymással. A közösségi oldalak azt a természetes emberi szükségletet elégítik ki, amelyről egy XVI. századi angol újság (Spectator) így írt: „Az emberek minden lehetőséget megragadnak, hogy esténként csoportokba verődve társalogjanak. Ezeket a helyeket hívják kluboknak." Ezt a társulási hajlamot szólítják meg, aknázzák ki a közösségi oldalak. A közösségi élmény igénye tereli az embereket az online közösségek irányába.

Épp ezért, amikor ismerősök után vadászunk, amikor korábbi kapcsolatainkat melegítjük föl, a legkevésbé se vagyunk fogékonyak marketing-ajánlatokra. A közösségi indíttatású marketing azon a szálon jöhet képbe, amely e társkereső aktivitás határait jelenti: fogyasztási szokásaimban, karrieremben, szomszédsági kapcsolataimban, érdeklődési körömben lehetnek olyan mozzanatok, amelyek mentén felismerhetek bizonyos – kielégítésre váró – szükségleteimet, szándékolhatok új lehetőségekhez, eszközökhöz, megoldásokhoz való jobb hozzáférést, azaz felkelhetem a bennem rejlő fogyasztót.

eKereskedelem: Egyre többen élvezik a kényelmes vásárlás élményét, online megrendelés és a kért árú, szolgáltatás házhoz jön. A legnagyobb ilyen értékesítési portál, az Amazon.com éves forgalma eléri a húsz milliárd dollárt, de maga az ekereskedelem nem növekszik oly mértékben, hogy érdemi kockázatot jelentsen a létező üzlethálózatoknak. Részesedése a teljes kereskedelemből 2009 második negyedévében, az Egyesült Államokban nem haladta meg a 3,6 %-ot.

Ez persze csak azért fontos információ, hogy a növekedési potenciál mértékét magunk előtt lássuk. Már ma is vannak ágazatok és szolgáltatási területek, ahol az eladások leginkább ezen az úton realizálódnak: pl. repülőjegy-értékesítés.

Szórakozás: Nem férhet kétség ahhoz, hogy az emberek egyik legfontosabb motivációja, amikor az internethez fordulnak, a szórakozás, a kikapcsolódás. A YouTube és más videómegosztók népszerűségének hihetetlen növekedésének a hátterében az áll, hogy az olyan társas szórakozási formák, mint például a Scramble, vagy a Pet Society kényelmes módját kínálják a az önfeledt kikapcsolódásnak. Ahogy a széles sávú internet terjed, úgy válik egyre általánossá különböző látványos és aktivitásra serkentő akciókba bekapcsolódni.

Ha egy marketing akció szórakoztató, az embereket a legkevésbé sem érdekli, hogy ez egy üzleti ajánlat is egyben. Nyitottak a befogadásra, a részvételre.

Szolgáltatás: Egyre nagyobb arányban választják az emberek az internetet bizonyos szolgáltatások igénybe vételére: hatékonyabb, jobban szervezhető az életük, ha elkerülhetik a sorban állást, ha személyre szabott tájékoztatást kaphatnak. Számlát fizetni, banki egyenleget lekérdezni, telefonszámot megtudni, kiadó lakást keresni … erre nincs jobb módszer az internetnél.

A fogyasztók – miközben hálásak az online közönség-szolgálat előnyeiért – nem szeretnék, ha ezt a szolgáltatók nyakra-főre marketing-üzenetekkel való bombázásukra használnák. Mértékletes megoldásokban azonban könnyen táncba szólíthatók, pláne ha kompetitív előnyökkel jár részvételük: jelentős kedvezmények, vip-kiszolgálás stb…

Üzlet: Természetesen az internet alkalmas – és persze széles körben használatos is – üzleti kapcsolatok kiépítésére, gondozására. Az üzleti világ számára is számtalan lehetőséget rejt magában az online tér, de a való és virtuális világ közötti kapcsolódásokat, átjárásokat művészi módon menedzselni képes vállalkozásoké lesz a jövő. S az ő terepük a közösségi indíttatású marketing lehetőségeinek a feltárása és jövedelmező üzletté formálása.

A Google papírjaiért tíz éve egy fabatkát sem adtak volna a kétkedő üzletemberek, ma azonban senki sem kétkedik aranyat tojó tyúk voltában. Engem meg az dob fel, hogy a Google alapító vezérigazgatója egy YouTube videóban élete legjobb döntésének azt tartotta, hogy egy coach segítségével pallérozta vezetői képességeit.

Eszik Zoltán, coach, mesterlicence tulajdonos

Shiv Sigh: Socialmerketing for Dummies (Közösségi alapú marketingről fafejűeknek), Indianapolis, 2010, USA alapján.

2010. február 14., vasárnap

Gyújtsd föl a hajókat!

A legnagyobb hangoskönyv-kiadó a földön, de nem az, akire gondolsz!
Egy hosszabb utazásra készülve Hugh McGruire szabad-felhasználású hangoskönyvek után kutatott a neten és semmit sem talált. McGruire, aki szoftverfejlesztőként mindig rajta tartotta a szemét a nyílt forráskódú szoftvereken, 2005 augusztusában - körbe tekintve az elérhető megoldásokon - elindította a LibriVox névre keresztelt projektet.
A LibriVox viszonylag egyszerű célt tűzött maga elé: „tegyük elérhetővé a szabadon (jogtiszta módon) hozzáférhető könyveket – lehetőleg mindet – hangoskönyv formában az internetezők számára!”
Megnyitott egy teljesen szimpla honlapot és más – szükséges – ingyenesen igénybe vehető web-alkalmazások feltelepítését követően elkezdett önkénteseket toborozni, arra kérve őket, hogy a nyilvánosan elérhető forrásokból származó, őket érdeklő könyveket olvassák fel. Egy üzenőfal segítségével lehetett bejelentkezni, közölve, hogy milyen könyvből hány fejezetet készül valaki felolvasni. A gyorsan népszerűvé váló oldal látogatói közösségét nem szervezi senki, nincsenek szakemberekkel teli, jól felszerelt stúdiók a háttérben. Éppen ellenkezőleg egy számítógép mikrofonnal és fülhallgatóval, és néhány egyszerű ingyenes szoftver elegendő, hogy ki-ki a saját hangján szólaltassa meg a klasszikusokat. Bárki, kivétel nélkül! Nincs előzetes meghallgatás, válogatás. Mindenfajta felvétel elfogadható, nem számít, kinek van kappanhangja, vagy ki raccsol … és persze bármely nyelven!
Létrejött és folyamatosan növekszik a felolvasók online közössége. Nincs bürokratikus vezetőség, nincsenek bonyolult adminisztrációs szabályok. Valaki elhatározza, hogy például Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényét szeretné meghangosítani; bejelentkezik és jelzi, milyen fejezetekre gondolt. Ha valaki olvassa ezt a bejegyzést és kedvet érez kapcsolódni a „projekthez”, csatlakozik és felosztják egymás között a kötetet. Ha az összes fejezettel megvannak, felteszik az internetre és máris szabadon letölthető lesz, hallgathatóvá válik.
Az ötletet – amely azóta is virágzik – Mike Linksvayer, a Kreatív Közösségek Jogai (Creative Commons, az a szervezet mely az alkotók jogainak és a közösségi érdekeknek az összehangolásán munkálkodik) elnökhelyettese napjaink - a wikipedia melletti - legnagyobb hatású kulturális projektjeként jellemezte.
A felolvasásra kerülő szövegek legnagyobb része a Gutenberg Projekt forrásaiból kerül ki. Ez utóbbi az a kezdeményezés, amelynek részvevői az emberiség kulturális értékeinek a digitalizálására – ide értve a megőrzést és a terjesztést is - vállalkoztak. Ez a törekvés,- amely 1971-ig nyúlik vissza - a legmaradandóbb formátumokban, a lehető legkisebb technikai feltételeket támasztó, bárhol, bármilyen komputeren elérhető formákban őrzi a szövegeket. Jelenleg a LibriVox költségvetése nulla USD – és nincs is szükségünk pénzre, tette hozzá McGruire.
A siker garanciáját jelentő alapelvek az oldaluk szerint - http://www.librivox.org - a következők:
1. LibriVox nem kereskedelmi alapú, reklámoktól és hirdetésektől mentes non-profit projekt.
2. A LibriVox keretében felolvasásra kerülő művek jogtiszta nyilvános forrásból származnak.
3. A LibriVox működésének az alapját önkéntesek adják.
4. A LibriVox nyílt forráskódú, szabadon felhasználható szoftverekkel működik.
5. A LibriVox várja további önkéntesek csatlakozását a világ minden országából, bármely nyelven!
Mára ez a szervezet a legnagyobb hangoskönyv-kiadó a világon!
Az ötlet szülőatyja más kreatív projektek mellett gondozza a LibriVox-ot. Ilyenek mellett, mint az „eraideas” a leggondolatébresztőbb hallható anyagok a weben, vagy a „Collectik”, ami egy olyan oldal, amely segít szerkeszteni, feltölteni hangzó és videó anyagokat. Szintén a nevéhez köthető a következő hosszú és beszédes nevű kezdeményezés is (elérhetősége: http://datalibre.ca ) „Serkentsük az állami szerveket, hogy a Kanadával és a kanadaiakkal kapcsolatos adatokat tegyék hozzáférhetővé az állampolgárok számára” Urging Governments to Make Data about Canada nad Canadians Free and Accessible to Citizens, amely a web közössége erőforrásait bőviti.
Arra a célra, hogy McGruire hogyan tudja a lehető legtöbb könyv hangzó anyagát hozzáférhetővé tenni, egy korábban nem alkalmazott megoldást választott. Nem nyitott egy új stúdiót, és túl kellett lépnie saját korlátain – ide értve lehetőségeit és érdekeit - is. Ez az új elem, hogy a közösség lett a letéteményese, motorja, működtetője és haszonélvezője a projektnek.
Ez több annál, mint „haladjuk meg saját árnyékunkat, lépjünk ki a keretekből” stb. Hiszen erre a problémára nem voltak meghaladni való stratégiák. A főkérdést az jelentette, hogyan tudnak az emberek mind több könyvet meghallgatni.
LibriVox a hajóégető
Az 1500-as években Hernando Cortez 11 hajóval és 500 fős legénységgel érkezett Mexikóba, hogy leigázza az aztékokat, elszedje kincseiket, aranyaikat. Könnyű belátni, hogy a tengeren töltött hetek és hónapok, a hosszú utazás után a tengerészei és katonái nem voltak valami jó állapotban. Egyesek lebetegedhettek az úton, mások – megérkezve az ismeretlen új világba, megrettentek a rájuk váró nehézségektől. Teljesen érthető, hogy lábra kapott a kétség közöttük, hogyan jutnak innen ők haza?
Meg is kérdezték Corteztől, mi a terve a hazaúttal kapcsolatban? – aki a legodaillőbb választ adta: „semmi, mivel a hajókat felgyújtotta és elégette: Nincs út vissza!
Egyetlen irány van: előre!
Cortez története számtalan formában jön elő napjainkban: Mit jelent az üzletembereknek a globális gazdaság, az online tér, hogyan érik el klienseiket, hogyan tartják velük a kapcsolatot? Az, hogy a közösségeik szerves részét kell képezniük, még csak-csak belátható, de hogyan is kell ezt elérni? Amíg a kisboltba leugorott valaki megvenni, amire szüksége volt, a találkozó minden mozzanatát könnyű volt kézben tartani. De ma? Előkerülnek az olyan új csatornák és felületek, mint a blogok, a podcastok, a Twitter és társai, s hogy hogyan lehet ezeket üzletszerzési szempontból igénybe venni, a lehető legnagyobb hatékonysággal alkalmazni? Nos, ezeket a kérdéseket nem lehet azokon a megoldásokon alapulóan megválaszolni, ahogy annak idején a nyomtatott sajtóval, az újságokkal, a rádióval, tévével történt! A hajókat fel kell gyújtani!
Ezek az új felületek új stratégiákat igényelnek! Az innovációk hasznosulásának egyetlen útja van: a mind hatékonyabb és mind egyértelműbb kommunikáció klienseinkkel! Ez pedig legtöbbször a legegyszerűbb megoldások felismerésén és aktív, dinamikus alkalmazásán múlik!
Állj be a kőrbe!
Lehet, hogy az első lépés csak egy email kampány lesz, lehet, hogy új bannert kell terveztetned, amit összekapcsolsz a céged logójával… Tehát a kiinduló pont a tradicionális – offline – és az online akciók hatékony integrálása.
Ezt kell, hogy kövesse a kliensek, a fogyasztó viselkedésének, szokásainak – reakcióinak – a tanulmányozása. Hol és hogyan jöhet létre az „eljegyződés”. Egy kattintás, ami milliókat hozhat! Ebben fel kell vállalni a vezető szerepet és komolyan kell figyelni a folyamatokra. Érdemes észben tartani, hogy olyan szuperbrendek, mint a Google, az eBay, a Skype először a kommunikáció módját, csatornáit változtatták meg, hogy ezen az új nyelven már csak tőlük lehessen vásárolni!
A tapasztalatok, a felismerések nem kizárólagosak, mi több, ezekből mind többet osztanak meg klienseikkel, stratégiai partnereikkel, furcsa mód az üzleti lehetőségek köre nem szűkül, hanem épp fordítva: exponenciális sebességgel bővül.
Ezen a szinten már nem az a kérdés, hogy klienseid mit gondolnak, hogyan vélekednek felőled. Az a felismerés, érzés válik meghatározóvá, hogy immár Te is kihagyhatatlan részét képezed a mindennapjaiknak. Ez a szerves kapcsolat helyezi más megvilágításba azt a módot, ahogy a továbbiakban veled és a szolgáltatásaiddal számolnak!
Ennek meglétéről, arányáról a legbiztosabban a Google Alerts, a Technocrati ill. a Google Blog Search szolgáltatások alkalmazásával győződhetsz meg. Ezek közös jellemzője, hogy - ugyan más-más szempontok szerint, más-más módszert alkalmazva, de – a digitális lábnyomainkat követik, s oly mértékben tartalom-függőek, hogy azt az trükközést, amit a „megvezetésükre” manipulálásukra próbál alkalmazni valaki, a méreteiknél és rendszeres finomhangolásuknál fogva rövid időn belül „valódi főbe csapással” tudják kivédeni.
Ezzel szemben, ha az energiáinkat inkább a velünk kapcsolatos, számunkra fontos információk összehangolására, integrálására érdemes fordítani. Ezzel mintegy megalkotva saját NORAD rendszerünket. (Használati útmutatót adva olvasónk kezébe!) Egy jól felépített és menedzselt rendszer nagyobb szabadságot nyújt a tényleg és érdemi tartalmakkal foglalkozni, ahelyett, hogy folyamatos kutakodással kellene tölteni a drága időt.
Lehet hibázni!
Azt mondani egy üzletembernek, hogy hibázzon bátran! – egy öngyilkossággal felérő javaslatnak tűnik, pedig minden történetnek több féle olvasata létezik. A gondolatait világgá kürtölő üzletember személyes reputációra tesz szert, s ez nem csak arra jó, hogy demonstrálja, hogyan gondolkodunk, de azt is elérhetjük blogjainkkal, hogy reflexiókra, megjegyzésekre késztethetjük olvasóinkat, potenciális vásárlóinkat. S ezekből pontos képet nyerhetünk tényleges aspirációikról, szükségleteikről.
A hibázás esélye a kockázatvállalás erejét adja – s mint ilyen - a hajók elégetéséhez az alágyújtós szerepét töltheti be! Ez egyben a hiteles vállalkozói profil garanciája is. Annak a fajta tónusnak a megjelenítése, amivel szívesen vállalnak közösséget a fogyasztók, a jövőbeli kliensek!
Fontos azonban magunk előtt tartani a figyelmeztetést, hogy kapcsolatban lenni valakivel, még nem jelent elköteleződést! Attól, hogy felépülnek az online csatornák, még nem leszünk érdekesek egymás számára, s ezt nem szabad összekeverni! Ha folyamatos értékesítési szándékkal bombázunk valakit, csupán azért, mert a közösségi oldalakon elérhetjük, gyorsan elveszthetjük a szimpátiáját. Ezzel szemben, ha érdemi tartalmakat közvetítünk, s respektáljuk a intimitáshoz való igényét, tartós bizalmat tudunk kiépíteni, s ez lesz az alapja a tartós ügyfél-szerzésnek.
Légy gyors a válaszadásban!
A virtuális tér „meghódításában” egy alapelv biztos erős fegyver tud lenni: s ez a válaszkészség. Reagálni kell minden felvetésre, kérdésre, megjegyzésre; mégpedig lehetőleg mielőbb, és minél személyesebben. Sehol máshol, mint a virtuális térben lehet könnyen, gyorsan „ügyfélszolgálatozni” a leghumánusabb, legfókuszáltabb módon! Már egy megerősítő email is alkalmas arra, hogy valakit levegyen a lábáról!
Engedd, hogy az emberek „lenyúlják” az ötleteidet!
Barátainkkal, stratégiai partnereinkkel életre segítettük a „Pénzes Pénteket”, a vállalkozásfejlesztés éjszakáját. Egy nagyszerű fieszta a „vállalkozni öröm” jegyében. Közöttünk többen erősen ajánlatták, hogy mihamarabb védessük le a programot. Létrehoztunk egy honlapot is – egyik partnerünk figyelmességével. Ő később kiszállt a projektből, s aránytalanul nagy összeget kért a honlap átengedésért! Ezzel két órás gondot okozott a maradóknak. Ha beírod a Google keresőjébe, hogy „Pénzes Péntek” – ez adja a mi legbiztosabb jogvédelmünket!
Azok számára, akik fölvállalják, hogy a nyílt tengeren, új földek felfedezése érdekében hajóznak, nem merül fel a kérdés: Mivel juthatunk haza? Tudják, a szisztematikus építkezés, az értékek közvetítése lesz a legbiztosabb hitesítőjük, s a kiérdemelt bizalom biztos vevőkört eredményez!
Eszik Zoltán
Mitch Joel: Six pixels of Separation (Everyone is Connected, Connect Your Business to Everyone) c. könyve nyomán. New York, 2009. Business Plus nyomán

2010. január 19., kedd

Képes vagyok?

Az üzleti siker mögött általában elismerjük, hogy nagy teljesítmények állnak. A nagy teljesítményekre képes emberekre fel szoktunk nézni. De hogyan lesz valaki képes ... képes nagy teljesítményekre?
Ne ijedj meg olvasó, nem kezdtem el dadogni, csak egy közelmúltbeli olvasmányom elgondolkodtatott arról, mire is lennénk képesek mi magyar vállalkozók, ha ... ha például lenne képünk a saját sikereinkről!
„Nagyon fontos a képzelet szerepe is. Ha valamiről képet tudunk alkotni, az azt jelenti, hogy gondolatban megteremtettük. Ha ezt fel tudjuk tölteni érzelemmel, egy idő után megvalósul a világban, fizikai szinten is. Nagyon sok vágy van, amely a boldogságot megakadályozza, és ha néha egyik-másik teljesül, akkor boldognak érezzük magunkat. Ha azonban megtanuljuk a képzeletünket használni, és azt a szeretet forrásán keresztül működtetjük, akkor vágyakozás helyett képesek vagyunk teremteni. Egy egészen más szintről van szó. Ha valamilyen élményt, tárgyat vagy kapcsolatot szeretnénk bevonni életünkbe, akkor ezt – ha van róla belső képünk – képesek vagyunk megteremteni.
A leggyakoribb tévedés az, ha nemcsak a kívánt helyzetet képzeljük el, hanem a – szerintünk legjobb – oda vezető utat is. Na ez az, amit nem kellene. Elég, ha csak a kívánt eredményt vizualizáljuk újra és újra, és nem törődünk azzal, hogy milyen út vezet oda, vagy miként fog megvalósulni a gyakorlatban.
Ugyanakkor érdemes figyelni a szív szavára is, azaz arra az érzésre, amit a mellkas közepén a szívcsakrában érzünk vizualizáció közben. Ha az érzés kellemes, felemelő, boldog érzés, minden bizonnyal jó úton járunk. Ha az érzés kellemetlen, lelkiismeret-furdalás jellegű, akkor ezt a figyelmeztetést érdemes nagyon komolyan venni. A kívánt eredmény vizualizálása után fel kell töltenünk azt érzelemmel. Át kell élnünk az örömteli állapotot, amely abból fakad, hogy amit kívántunk, az „már megvan”.
A gyakorlatot nem elég egyszer elvégezni. Az nem ad elég energiát a megvalósulásához. Elképzeljük azt, amit szeretnénk, feltöltjük érzelemmel, úgy érezzük, sőt biztosan tudjuk, hogy ez magasabb szinten már létezik, tehát nem hit kérdése. Ezután legalább huszonegy napig mindennap elvégezzük a gyakorlatot. Ahogy mondják, a tyúk is tudja, hogy legalább huszonegy napig ülni kell a tojáson, hogy legyen belőle valami, pedig annak állítólag nincs sok esze.
Tehát vágyakozás helyett a lelki fejlődés magasabb szintjén képesek vagyunk teremteni. Aki nem képes, az miért nem képes? Nincs belső képe arról, amit szeretne. kép nélküli, tehát képtelen. Benne van a nyelvben. Ha van képe, akkor képes megvalósítani bármit.”
Balogh Béla – Dr. Szondy Máté – Paulinyi Tamás – Popper Péter: A boldogság nyomában Bp. 2009. Jaffa Kiadó