2011. február 16., szerda

A kis- és közepes vállalkozások támogatása az üzletfejlesztés megújítása révén

„Nem az a kérdés, hogyan támadnak új gondolataid; a kérdés az, hogyan tudsz megszabadulni a régiektől!” Dec Hock

Az elmúlt hetekben több vállalkozóval találkoztam, különböző fórumokon vettem részt, s ezekben a beszélgetésekben arról volt szó, hogy lehetőség van-e tényleg érdemi fordulatra a hazai üzleti közéletben, és eljött-e az időszak, amikor a „vállalkozni” ige a továbbiakban már nem számít megbélyegző szitokszónak, s a „vállalkozónak” nem kell a „sötétben bujkáló renegát” sztereotípia ellen való védekezéssel kezdeni a bemutatkozását?!

Végre úgy lehet tekinteni a vállalkozóra, annak láthatjuk, ami valóban: egy olyan embernek, aki a piacon hatékonyan működő cégéből megszerzett profitját, a jövedelmét a gazdaságba forgatja vissza, hogy ott ennek révén újabb vállalkozások jöhessenek létre, s ezáltal bővül a foglalkoztatás, növekszik a jólét.

S ahogy a vállalkozó sem születik, azzá szívós önfejlesztés révén válik valaki, a cégek sem jutnak el a piaci sikeresség, a profit termelő képesség állapotába varázsszóra. Ehhez arra van szükség, hogy a hagyományosan „technológia-orientált” innováció képünket újraértelmezzük és kiegészítsük, megerősítsük az üzleti innováció értékeivel, módszereivel! Ehhez komoly közpolitikai támogatásra, megváltozott üzleti kommunikációra lesz szükség!

Peter Drucker szerint minden üzlet célja a fogyasztó, ezért egy vállalkozásnak két érdemi funkciója a marketing és az innováció. Ez a kettő vezet eredményekhez. Minden más csak viszi a pénzt. A kettő szerencsés integrációja az üzleti kreativitás! Ha a kreativitást és az innovációt próbáljuk egymásra vetíteni, és a közöttük lévő kapcsolatot megvilágítani, akkor a legjobb kiinduló pont az lehet, hogy a kreativitást, mint a problémák és a lehetőségek új megközelítését definiáljuk, s ezeknek a megközelítéseknek a valóságba való átültetését, a megvalósuló kreativitást tekintjük innovációnak.

Az üzleti kreativitás gyakorlatai:

1.       Mit tettél az elmúlt héten, hónapban, három hónapban, amire mások azt mondták, hogy kreatív megoldás?
2.       Mennyire fontos az, hogy kreatív légy?
3.       Milyen akadályozó tényezők fékezhetik a kreativitást a környezetedben?
4.       Változtattál az ideáidon az elmúlt fél-, egy évben?
5.       Figyelsz azokra az emberekre, akik nem értenek veled egyet?

Az közismert, hogy minden megoldott probléma új kihívásokhoz vezet. Ha egy szinten teljesítjük az elvárásokat, kielégítjük az igényeket, azok egy újabb megoldandó kérdéssel szembesítenek bennünket.

Az innovációra azért van szükség, mert nélküle nincs fejlődés. Ha – például – eddig szemináriumokat tartottunk, a webinárium egy innováció, mely az üzletre, a szolgáltatásra irányuló látószögünk megváltozásán alapul: amit eddig el tudtunk mondani 20 vagy 50 embernek, ezzel az eszközzel százakhoz juttathatjuk el.

Az élet minden területén adódik egy olyan megoldás, – mondja Ralf W. Sockman – amely erőfeszítéseink eredménye. Ha azt sikerre visszük, arra kell törekednünk, hogy ezt egyre biztonságosabban tudjuk megoldani. Ha kellően kidolgozott válaszokkal rendelkezünk egy adott problémára; arra kell törekednünk, hogy egyre kevésbé függjünk ennek az egyetlen megoldásnak a speciális szükségleteitől, azaz tágítanunk kell a válaszadás lehetőségeit.

Az „üzleteden dolgozol, vagy az üzletedben?” kérdés nem áll távol attól felvetéstől, ami annak a vizsgálatára irányul, hogy egy-egy vállalkozó mit ruház be a saját maga fejlesztésébe.

2011. február 15., kedd

2011. január 13., csütörtök

7 végzetes hiba ... itt az első

ProfitKlub: új email tanfolyam!

A hatékonyabb kommunikáció érdekében Imre javasolta, hogy email tanfolyammal egészítsük ki a Profit Klub programját, Józsi hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban jó lenne megkérdezni az üzletemberek véleményét!

Megköszönöm, ha Te Kedves Olvasó szánsz rá öt percet és megküldöd véleményed a rövid kérdőív kitöltésével! Click here to take survey

Az első végzetes hiba a stratégia hiánya, a taktikára (a hogyanra) való koncentrálás a stratégia (a mit és miért) helyett. A megoldás kulcsa egy, a taktikai lépéseket meghatározó stratégia kidolgozása.

A stratégia állandó, de az alkalmazott taktika változhat!

Az üzleti élet tele van titkokkal, de mind között a legnagyobb titok hogy; Melyek azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak egy vállalkozás sikeréhez?

A vállalatvezetők 100 évig találgatták, mitől sikeres egy vállalkozás és rendszerint rosszul tippeltek. A jobb időkben sem voltak tisztában vele, hogy mit csináltak jól. Még kevesebben tudták, hogy amikor a gazdaság akadozik, akkor hogyan őrizzék meg a vállalat jövedelmezőségét.

Emiatt kezdett 50 tanácsadó cég és tudományos intézet az ún. Evergreen Projektbe, melynek keretében öt évig szisztematikusan tanulmányozták és elemezték a sikeres vállalkozások gyakorlatát. A kutatócsoport egy széles körben elfogadott kutatási módszer alkalmazásával, 160 vállalatnak, egy tíz éves (1986 – 1996 közötti) időszak folyamán megfigyelt vezetési gyakorlatát elemezte. Az elemzés célja az volt, hogy a befektetések megtérülésével mérve megtalálja azokat a vezetési módszereket, melyek közvetlen összefüggésben állnak az átlag feletti vállalati teljesítménnyel. A kutatási eredmények „Mi az, ami tényleg működik?” címmel, ebben a hónapban jelentek meg a HarperBusiness 2003 májusi számában.

A kutatások során azt találták, hogy mindössze nyolc (négy elsődleges és négy másodlagos) tényező, illetve gyakorlat eredményezi a különbséget. A sikeres vállalkozások kiválónak bizonyultak mind a négy elsődleges és legalább két másodlagos vezetési elv megvalósításában, ezért ezt 4+2-es sikerformulának neveztük el. A gyengén teljesítők ezt nem tudták megtenni. A kutatás által azonosított négy elsődleges vezetési elv a következő: stratégia, végrehajtás, kultúra és struktúra. A négy másodlagos elem a tehetség (kiválóság), a vezetés, az innováció valamint a vállalati kapcsolatok és társulások (egyesítések).

A vállalkozások sikeressége és a 4+2-es formula közötti korreláció megdöbbentő volt. A négy elsődleges és a két másodlagos területen magas pontszámot elért vállalkozásoknak 90%-nál nagyobb esélye volt arra, hogy tartósan magas megtérülést nyújtsanak a befektetőik számára. A sikeres vállalkozások a megfigyelt tíz év alatt értékesítésben 415%-os, az eszközállomány bővülésében 358%-os, az üzemi bevételekben pedig 326%-os növekedést értek el átlagosan. Befektetőik megtérülési mutatói 945 %-al nőttek. A formulának meg nem felelő vállalatok ugyanakkor a tíz év alatt csak 62%-os megtérülést hoztak a befektetőik számára. Értékesítésük csak 83 %-al, eszközállományuk csak 97 %-al, üzemi bevételeik pedig csak 22%-al nőttek.

A 4+2-es formula által meghatározott nyolc terület a legtöbb üzletember számára ösztönösen alkalmazott vagy mellőzött gyakorlatot jelentett.

Folyt. köv. a ProfitKlubban ...

2010. december 28., kedd

A profit mértéke és az étkezési szokások közötti összefüggések vizsgálata

A profit mértéke és az étkezési szokások közötti összefüggések vizsgálata, a kapcsolatuk az egészséggel számos közgazdászt és táplálkozástudományi kutatót foglalkoztatott. Legutóbb Imre barátom küldte el erre vonatkozó mélyreható felismeréseit:

1. A japánok alig esznek zsírosat és igen jó profit—termelő gazdaságot tudhatnak a magukénak; és kevesebb infarktus fordul elő náluk, mint az USA-ban.

2. A mexikóiak szeretik a zsíros kaját, de nem is figyelnek a kiemelkedő profitra; viszont az infarktusos esetek száma is kisebb, mint az Egyesült Államokban.

3. A kínaiak vörösbor fogyasztása minimális, a profitjuk viszont szépen növekszik, s ami az infarktusok számát illeti, az nem túl magas!

4. Az olaszok híresen aktív vörösborfogyasztók, profitjuk viszont erősen csökken és a szívrendellenességgel összefüggő megbetegedések száma – összevetve az amerikaiakkal – kisebb, mint odaát.

5. A németek szeretik a sört –mint köztudott – s rengeteg kolbászt esznek, s a profitjuk szépen jön fölfelé, s ami az infarktusos esetek számát illeti, az kisebb, mint az USA-ban!


Következtetés:

Ne izgulj a profit miatt, egyél – igyál, ami jól esik, angolul beszélni, na, az a halálos veszedelem!

Coachként mit tehetek hozzá? Meg kell tervezned saját jövőképed, s ehhez néhány kérdéssel érdemes szembesülni:

1. Mit szeretsz jobban: a hasadat vagy a profitod?

2. Hová utaznál szívesebben: Japánba vagy Mexikóba?

3. Sörös vagy boros vagy inkább?

4. Hol találkozunk szilveszter éjjel?