2011. március 26., szombat

Mindenki szeret vásárolni, de senki sem szereti, ha eladnak neki

Mi a sikeres értékesítő hat legfontosabb jellemzője?

 


Gondolkozzon el ezen! Amikor a saját döntése alapján egy jó vásárt csinál, akkor maximálisan elégedett, sőt boldog és a saját eredményének könyveli el az üzletet. De ha valamit utólag megbán, mert nem a legmegfelelőbb üzletet kötötte, akkor úgy fogja érezni, hogy átvágták azon a helyen.

 

Mi a lényeg? Tartsa észben a vevő érdekeit, amikor értékesítési bemutatót tart. Emelje ki az ajánlatnak azokat az előnyeit, melyeket a vevői keresnek. Gondoskodjon arról, hogy a vevők jól érezzék magukat, és elégedettek legyenek a döntésükkel.

 

“Kovács úr! Biztos vagyok benne, hogy elégedett lesz a termékünk, (szolgáltatásunk) által elérhető eredményekkel.” Felhívhatom kedden reggel?

 

Sajátítsa el a fenti hozzáállást és fejlessze az eladásban való jártasságát, hogy hamarosan stressz-mentes és jól jövedelmező foglalkozásként tekintsen az értékesítési tevékenységre. Ha élvezi, amit csinál, akkor a vevők részéről is meg fogja kapni az elismerést.

 

Mi jellemzi a sikeres értékesítőket? Ön hogyan válhat sikeres értékesítővé?

 

1.        Az értékesítés-orientált személyek társasági emberek, akik előítéletek és fenntartások nélkül fogadnak el mindenkit.

2.                  Legyen nyitott, hangszíne, mozdulatai, szavai legyenek barátságosak.

3.                  Legyen türelmes és figyeljen vevőinek igényeire és szükségleteire.

4.                  Mutasson őszinte érdeklődést és tiszteletet. Éreztesse a vevővel, hogy fontos az ön számára.

5.                  Méltányolja a vevőt az eladást követően is.

6.                  Vésse emlékezetébe a potenciális vevő nevét és használja a kapcsolat szorosabbá tételére.

2011. március 19., szombat

10 db alig használt segédige féláron eladó

Az első és legfontosabb dolog, amit az értékesítéssel kapcsolatban érteni kell, hogy miért vesznek meg az emberek egy bizonyos terméket vagy szolgáltatást és mi az, amit ténylegesen megvesznek. Bizonyára meg fognak lepődni, ha megtudják, hogy az emberek mindössze két dologra vevők. Itt, ebben a blogban most e kettő közül az elsőről lesz szó, legközelebb (a jövő héten) azzal folytatjuk, hogy az emberek szeretnek vásárolni, de senki sem szereti, ha eladnak neki.

 

A problémáik megoldására

 

Ez pl. azt jelenti, hogy az emberek nem nyelvleckéket vásárolnak. Ők az idegen nyelven történő kommunikálással kapcsolatos elégedettséget és elképzelt jó érzést veszik meg, melyre a leckék sikeresen elsajátításával tehetnek szert.

 

Más szavakkal, az emberek mindig arra vevők, ami kielégíti igényeiket és a kívánságaikat. Ez egy meglehetősen gyakorta figyelmen kívül hagyott, de alapvető fontosságú ismeret. Ha egy coach – hogy a saját szakterületemről hozzak példát - saját képességei, és stílusa alapján próbál szerződést kötni a klienseivel; olyan dolgok alapján, amiket ő fontosnak tart az üzletemberek számára, ne csodálkozzon, ha nehezen talál érdeklődőt. Meg kell tanulni a szolgáltatást az azt igénybevevő szemeivel nézni.

 

A leendő partner örömmel aláír a kipontozott helyen, ha úgy érzi, hogy elégedett lesz az üzletfejlesztési szolgáltatással, vagy ha az valamilyen jelenleg fennálló problémáját megoldja. Áruljon, forgalmazzon, kínáljon bármilyen terméket vagy szolgáltatást a lépegető exavátortól a nuru masszázsig, ha segítséget kínál a vevő döntéséhez, akkor a múltbeli eladási kényszer okozta stressz helyére, a segítségnyújtás okozta elégedettség érzése fog lépni. Ezért ha sikeres értékesítési bemutatót akar tartani, akkor először meg kell ismernie, hogy a leendő vevője milyen problémára keres megoldást, és milyen érzéseket táplál a “képzés” eredményével kapcsolatban.

 

Néhány általános vásárlási motiváció:

 

¬  A biztonsággal kapcsolatos igény

¬  Az elismeréssel kapcsolatos igény (a legfontosabb szükséglet)

¬  A (valós vagy vélt) félelem csökkentésének vagy megszüntetésének igénye

¬  A kellemes érzések (boldogság, vidámság, egyéb örömök) iránti igény

¬  Az önkép megerősítésének igénye

¬  A pozitív tapasztalatok bővítésének igénye


Miben nyilvánulnak meg a vásárlási motívumok?

A potenciális vevők nem fognak egyenesen odajönni és elmondani mi motiválja őket. Ezt az információt gondosan megfogalmazott kérdések segítségével kell tőlük megszerezni. Egy leendő tanuló például az alábbi igényeket és vágyakat fogalmazhatja meg:

 

Magabiztosabbá akarok válni! (a hibázástól való félelem leküzdése)

Szeretnék jól szórakozni!

Javítani akarok az önmagamról alkotott képen! (biztonság, fejlődés)

Meg akarok oldani egy bizonyos problémát! (növekedés, fejlődés)

Fontosnak akarom érezni magam! (biztonság)

Megbecsült emberré akarok válni! (biztonság)

Sikeressé akarok válni! (fejlődés)

Új élményekre vágyok! (örömök)

Szeretném, ha szeretnének az emberek! (elismerés)

Új barátokra akarok szert tenni! (elismerés)

Bátorításra van szükségem! (elismerés) 

Ha erősen figyelünk, akkor fölfedezhetjük potenciális kliensünk igazi motivációit. A megfigyeléseink alapján azután úgy strukturálhatjuk az értékesítési bemutatót, hogy megerősítsük a leendő kliens motivációját és választ adjunk az esetleges ellenvetéseire. Ha a potenciális kliens világosan látja, mit nyerhet, ha részt vesz a képzésben, akkor örömmel fogja aláírni a szerződést. 

 

Sokan úgy tekintenek az eladásra, mint egy ellenszenves, stresszes és manipulatív tevékenységre. Igaz, többségben vagyunk azok, akik rossz néven veszik, ha egy terméket vagy szolgáltatást rájuk erőltetnek, és nem kívánjuk ezt másoknak sem. Majdnem mindenki szeret azonban segíteni másoknak. Az eladás nem kell, hogy manipulatív legyen. Helyette arra koncentráljunk, mit akar igazából a vevő, és próbáljuk meg ezeket az igényeket az ajánlatunkkal párosítani. Ha szükséges,, akkor nézzük meg tudunk-e módosítani a programunkon úgy, hogy az jobban megfeleljen a vevőnek.

 

Végül, ha egyáltalán nem tudjuk kielégíteni az igényeit, akkor irányítsuk valaki máshoz, aki ezt meg tudja tenni; és adjuk a tudtára, hogy szívesen állunk a szolgálatára máskor is. Ebből úgy tűnik, mintha azt tanácsolnánk, hogy szándékosan hagyja veszni az eladási lehetőséget azzal, hogy a vevőjelöltet a versenytárshoz küldi. Ezt az ajánlást azonban később visszakapjuk és becsületes, őszinte vállalkozói reputáció elnyerésével ez bőven megtérül. Gyakran a vevő magától vissza fog jönni, mert tetszik neki a hozzáállásunk és az őszinteségünk.

2011. március 14., hétfő

„Ha egy héten belül eladta a lakását, akkor valószínűleg túl keveset kapott érte…”

Néhány hete a Kávéházi Esték sorozat keretében módom volt előadást tartani a hazai ingatlanos szakma képviselőinek. Egész pontosan ez egy baráti beszélgetés volt

2011. február 16., szerda

A kis- és közepes vállalkozások támogatása az üzletfejlesztés megújítása révén

„Nem az a kérdés, hogyan támadnak új gondolataid; a kérdés az, hogyan tudsz megszabadulni a régiektől!” Dec Hock

Az elmúlt hetekben több vállalkozóval találkoztam, különböző fórumokon vettem részt, s ezekben a beszélgetésekben arról volt szó, hogy lehetőség van-e tényleg érdemi fordulatra a hazai üzleti közéletben, és eljött-e az időszak, amikor a „vállalkozni” ige a továbbiakban már nem számít megbélyegző szitokszónak, s a „vállalkozónak” nem kell a „sötétben bujkáló renegát” sztereotípia ellen való védekezéssel kezdeni a bemutatkozását?!

Végre úgy lehet tekinteni a vállalkozóra, annak láthatjuk, ami valóban: egy olyan embernek, aki a piacon hatékonyan működő cégéből megszerzett profitját, a jövedelmét a gazdaságba forgatja vissza, hogy ott ennek révén újabb vállalkozások jöhessenek létre, s ezáltal bővül a foglalkoztatás, növekszik a jólét.

S ahogy a vállalkozó sem születik, azzá szívós önfejlesztés révén válik valaki, a cégek sem jutnak el a piaci sikeresség, a profit termelő képesség állapotába varázsszóra. Ehhez arra van szükség, hogy a hagyományosan „technológia-orientált” innováció képünket újraértelmezzük és kiegészítsük, megerősítsük az üzleti innováció értékeivel, módszereivel! Ehhez komoly közpolitikai támogatásra, megváltozott üzleti kommunikációra lesz szükség!

Peter Drucker szerint minden üzlet célja a fogyasztó, ezért egy vállalkozásnak két érdemi funkciója a marketing és az innováció. Ez a kettő vezet eredményekhez. Minden más csak viszi a pénzt. A kettő szerencsés integrációja az üzleti kreativitás! Ha a kreativitást és az innovációt próbáljuk egymásra vetíteni, és a közöttük lévő kapcsolatot megvilágítani, akkor a legjobb kiinduló pont az lehet, hogy a kreativitást, mint a problémák és a lehetőségek új megközelítését definiáljuk, s ezeknek a megközelítéseknek a valóságba való átültetését, a megvalósuló kreativitást tekintjük innovációnak.

Az üzleti kreativitás gyakorlatai:

1.       Mit tettél az elmúlt héten, hónapban, három hónapban, amire mások azt mondták, hogy kreatív megoldás?
2.       Mennyire fontos az, hogy kreatív légy?
3.       Milyen akadályozó tényezők fékezhetik a kreativitást a környezetedben?
4.       Változtattál az ideáidon az elmúlt fél-, egy évben?
5.       Figyelsz azokra az emberekre, akik nem értenek veled egyet?

Az közismert, hogy minden megoldott probléma új kihívásokhoz vezet. Ha egy szinten teljesítjük az elvárásokat, kielégítjük az igényeket, azok egy újabb megoldandó kérdéssel szembesítenek bennünket.

Az innovációra azért van szükség, mert nélküle nincs fejlődés. Ha – például – eddig szemináriumokat tartottunk, a webinárium egy innováció, mely az üzletre, a szolgáltatásra irányuló látószögünk megváltozásán alapul: amit eddig el tudtunk mondani 20 vagy 50 embernek, ezzel az eszközzel százakhoz juttathatjuk el.

Az élet minden területén adódik egy olyan megoldás, – mondja Ralf W. Sockman – amely erőfeszítéseink eredménye. Ha azt sikerre visszük, arra kell törekednünk, hogy ezt egyre biztonságosabban tudjuk megoldani. Ha kellően kidolgozott válaszokkal rendelkezünk egy adott problémára; arra kell törekednünk, hogy egyre kevésbé függjünk ennek az egyetlen megoldásnak a speciális szükségleteitől, azaz tágítanunk kell a válaszadás lehetőségeit.

Az „üzleteden dolgozol, vagy az üzletedben?” kérdés nem áll távol attól felvetéstől, ami annak a vizsgálatára irányul, hogy egy-egy vállalkozó mit ruház be a saját maga fejlesztésébe.

2011. január 13., csütörtök

7 végzetes hiba ... itt az első

ProfitKlub: új email tanfolyam!

A hatékonyabb kommunikáció érdekében Imre javasolta, hogy email tanfolyammal egészítsük ki a Profit Klub programját, Józsi hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban jó lenne megkérdezni az üzletemberek véleményét!

Megköszönöm, ha Te Kedves Olvasó szánsz rá öt percet és megküldöd véleményed a rövid kérdőív kitöltésével! Click here to take survey

Az első végzetes hiba a stratégia hiánya, a taktikára (a hogyanra) való koncentrálás a stratégia (a mit és miért) helyett. A megoldás kulcsa egy, a taktikai lépéseket meghatározó stratégia kidolgozása.

A stratégia állandó, de az alkalmazott taktika változhat!

Az üzleti élet tele van titkokkal, de mind között a legnagyobb titok hogy; Melyek azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak egy vállalkozás sikeréhez?

A vállalatvezetők 100 évig találgatták, mitől sikeres egy vállalkozás és rendszerint rosszul tippeltek. A jobb időkben sem voltak tisztában vele, hogy mit csináltak jól. Még kevesebben tudták, hogy amikor a gazdaság akadozik, akkor hogyan őrizzék meg a vállalat jövedelmezőségét.

Emiatt kezdett 50 tanácsadó cég és tudományos intézet az ún. Evergreen Projektbe, melynek keretében öt évig szisztematikusan tanulmányozták és elemezték a sikeres vállalkozások gyakorlatát. A kutatócsoport egy széles körben elfogadott kutatási módszer alkalmazásával, 160 vállalatnak, egy tíz éves (1986 – 1996 közötti) időszak folyamán megfigyelt vezetési gyakorlatát elemezte. Az elemzés célja az volt, hogy a befektetések megtérülésével mérve megtalálja azokat a vezetési módszereket, melyek közvetlen összefüggésben állnak az átlag feletti vállalati teljesítménnyel. A kutatási eredmények „Mi az, ami tényleg működik?” címmel, ebben a hónapban jelentek meg a HarperBusiness 2003 májusi számában.

A kutatások során azt találták, hogy mindössze nyolc (négy elsődleges és négy másodlagos) tényező, illetve gyakorlat eredményezi a különbséget. A sikeres vállalkozások kiválónak bizonyultak mind a négy elsődleges és legalább két másodlagos vezetési elv megvalósításában, ezért ezt 4+2-es sikerformulának neveztük el. A gyengén teljesítők ezt nem tudták megtenni. A kutatás által azonosított négy elsődleges vezetési elv a következő: stratégia, végrehajtás, kultúra és struktúra. A négy másodlagos elem a tehetség (kiválóság), a vezetés, az innováció valamint a vállalati kapcsolatok és társulások (egyesítések).

A vállalkozások sikeressége és a 4+2-es formula közötti korreláció megdöbbentő volt. A négy elsődleges és a két másodlagos területen magas pontszámot elért vállalkozásoknak 90%-nál nagyobb esélye volt arra, hogy tartósan magas megtérülést nyújtsanak a befektetőik számára. A sikeres vállalkozások a megfigyelt tíz év alatt értékesítésben 415%-os, az eszközállomány bővülésében 358%-os, az üzemi bevételekben pedig 326%-os növekedést értek el átlagosan. Befektetőik megtérülési mutatói 945 %-al nőttek. A formulának meg nem felelő vállalatok ugyanakkor a tíz év alatt csak 62%-os megtérülést hoztak a befektetőik számára. Értékesítésük csak 83 %-al, eszközállományuk csak 97 %-al, üzemi bevételeik pedig csak 22%-al nőttek.

A 4+2-es formula által meghatározott nyolc terület a legtöbb üzletember számára ösztönösen alkalmazott vagy mellőzött gyakorlatot jelentett.

Folyt. köv. a ProfitKlubban ...

2010. december 28., kedd

A profit mértéke és az étkezési szokások közötti összefüggések vizsgálata

A profit mértéke és az étkezési szokások közötti összefüggések vizsgálata, a kapcsolatuk az egészséggel számos közgazdászt és táplálkozástudományi kutatót foglalkoztatott. Legutóbb Imre barátom küldte el erre vonatkozó mélyreható felismeréseit:

1. A japánok alig esznek zsírosat és igen jó profit—termelő gazdaságot tudhatnak a magukénak; és kevesebb infarktus fordul elő náluk, mint az USA-ban.

2. A mexikóiak szeretik a zsíros kaját, de nem is figyelnek a kiemelkedő profitra; viszont az infarktusos esetek száma is kisebb, mint az Egyesült Államokban.

3. A kínaiak vörösbor fogyasztása minimális, a profitjuk viszont szépen növekszik, s ami az infarktusok számát illeti, az nem túl magas!

4. Az olaszok híresen aktív vörösborfogyasztók, profitjuk viszont erősen csökken és a szívrendellenességgel összefüggő megbetegedések száma – összevetve az amerikaiakkal – kisebb, mint odaát.

5. A németek szeretik a sört –mint köztudott – s rengeteg kolbászt esznek, s a profitjuk szépen jön fölfelé, s ami az infarktusos esetek számát illeti, az kisebb, mint az USA-ban!


Következtetés:

Ne izgulj a profit miatt, egyél – igyál, ami jól esik, angolul beszélni, na, az a halálos veszedelem!

Coachként mit tehetek hozzá? Meg kell tervezned saját jövőképed, s ehhez néhány kérdéssel érdemes szembesülni:

1. Mit szeretsz jobban: a hasadat vagy a profitod?

2. Hová utaznál szívesebben: Japánba vagy Mexikóba?

3. Sörös vagy boros vagy inkább?

4. Hol találkozunk szilveszter éjjel?