2009. szeptember 13., vasárnap

Vihar az üres pohárban

Ma kivételesen Gerő Péter - kitűnő barátom - tollával ékeskedek! Péter találóan megfogalmazta, hol a kitörési pont a hazai vállalkozások fejlesztésében: itt lenne az ideje letenni a nemzeti gyász ereklyéit, amik a vállalkozók kínszenvedéseiről, megaláztatásairól, porba tiprásairól szólnak. A vállalkozásfejlesztést pedig élvezhető, szórakoztató, autonóm felnőtthöz illő "örömutazássá" kell tenni! Hát ilyen invokáció mentén olvasd Kedves Olvasó Péter barátom sorait!

(Nyílt levél Vágó Lászlónak , volt társunknak egy sajátos kísérletben)
Rend a lelke mindennek – mondta Károly bácsi, miután az utolsó tányért is a falhoz vágta.
Erich Kästner: Emil és a három iker
Kedves Laci!
Ennek a levelemnek a mottója a jószándékkal kikövezett, pokolhoz vezető útról is szólhatna. Meg vagyok győződve ugyanis a jószándékodról – de ez most egy remek kezdeményezést lökhetett volna nagyon rossz irányba. Még szerencse, hogy meg tudtuk fordítani a helyzetet. De hadd kezdjem az elején.
Néhány vállalkozó, szinte véletlenül, találkozott egy ötlet születésekor. A „szinte” szó közös ismerősünkre, Eszik Zolira utal, aki vállalkozók részére szervezett tanácsadó, segítő vállalkozást működtet. Ő kezdett felkutatni más vállalkozókat, akik vállalkozók segítségével, vállalkozások fejlesztésével foglalkoznak.
Amikor találkoztam vele, Te már a társaság tagja voltál. Ott találkoztam Mike Tamással, Kemény Nándorral, Consejero Kft, Dr Birher Nándorral, Advocata Consortium, Dr Fegyveres Fiskál Gáborral, DIPOL Intézet, Pap Adrienn, Quaestor, ingatlan üzletág, Csonka Gábor, Bonavox kft, Kulinyi Mártonnal, Pestesély nonprofit kft, Sellei Annával, Seed Alapítvány, Csomor Bélával, Rilart Stúdió. Vannak, akik közülük már nem tartanak velünk, de vannak újabb nagyszerű partnerek, akik segítik a 2. rendezvény színvonalának az emelését!
Néhány hónapig együtt dolgoztunk egy ötleten, amelynek a lényege ez volt: mi, akik vállalkozói tanácsadással (is) foglalkozunk, adjunk egymásnak is segítséget, tanácsot: legyünk a mintái annak, hogy egy vállalkozás hogyan profitálhat ezekből a (néha szokatlan) szolgáltatásokból. Arra gondoltunk, hogy ha könnyű lehetőséget adunk a vállalkozó-társainknak, hogy bepillantsanak az általunk használt módszerekbe, ez mindenkinek a hasznára válik.
Van két társasjáték, amelyik a figyelmünk középpontjába került: a Cashflow és a Leverage . Közös sajátosságuk, hogy két-három óra alatt (mert ennyi ideig tart egy-egy játék) meghökkentő élményként ad meg számtalan meghatározó felismerést annak a játékosnak, akinek nem volt olyan szerencséje, hogy „gazdag papája” vagy profi vállalkozói környezete révén ezeket megismerje.
Az első gondolat az volt, hogy a két játék köré érdekes vállalkozói összejöveteleket lehetne szervezni. Bizony: ez az egyszerű elképzelés volt az, amelyből a „Vállalkozásfejlesztők éjszakája” („reklám-elnevezésén”: a Pénzes Péntek) kialakult.
Azt akartuk bemutatni, hogy lehet lendületesen és örömmel vállalkozni; lehet önállóan, de mégsem magunkra hagyva tevékenykedni; lehet tapasztalatokat szerezni, mások tapasztalataiból okulni. Azt akartuk, hogy ezzel erőt adjunk önmagunknak és a vállalkozó-társaknak, akik a rendezvényünket meglátogatják. És persze abban is bíztunk, hogy bővül a kör: egyre több olyan vállalkozóval kerülhetünk kapcsolatba, aki mindezekről ugyanígy gondolkodik.
Nem akarom a történetet Neked elmondani: jobban ismered, mint én. A lényeg – és ennek a levélnek az apropója is – az a kérdés, hogy vajon mit jelent az „ugyanígy”.
A kezdeti időszakban is látszott, hogy ezt a társaság egyes tagjai másképpen érzékelik; most, a második Pénzes Péntekre készülve pedig egészen éles lett a törésvonal.
Én ezt a törésvonalat ott látom, amit „szűkösség-paradigma és bőség-paradigma” néven olvastam valahol.
A szűkösség-paradigma alapján gondolkodó emberek szerint a „javak” végesek: ha nem birtokoljuk őket, más veszi el; ha nem zárunk ki másokat a használatukból, mi leszünk kizárva; ha nem versengünk értük, mi találjuk magunkat háttérbe szorítva. A bőség-paradigma alapján gondolkodó ember viszont azt mondja: amiből nincs elég, hozzuk létre; osszuk meg a lehetőségeket és vegyük természetesnek, ha más is ezt teszi; versenyezzünk (a sikerért), de ne versengjünk (a másik legyőzéséért).
Baj esetén a szűkösségben gondolkodó ember összehúzza magát; a bőségben gondolkodó ember „előrefelé menekül”. Az egyik ezt mondja: kevés jut, tehát takarékoskodjunk. A másik ezt feleli: takarékoskodni csak nulláig lehet, de növekedni a végtelenig.
Te szűkösségben gondolkodsz. Ezt mutatja a vállalkozásod elnevezése is: Vállalkozói Túlélő Portál. Mi (akik a Pénzes Péntek rendezvénysorozat gazdái maradtunk, miután ránkcsaptad az ajtót) bőségben gondolkodunk: vállalkozásfejlesztőknek nevezzük magunkat.
A Te szemeddel nézve ez bizonytalan, zavaros, nem hatékony. Igaz: az útkeresés próbálkozásai gyakran járnak vargabetűkkel, ideiglenes kudarcokkal, tétovázással. Aki mindig a lába elé néz, kevesebbet botlik, mint mi; de sohasem látja a csillagokat.
A köztünk lévő felfogás-különbség, stílus-különbség sokat segíthetett volna abban, hogy többféle vállalkozót, többféle érdeklődőt tudjunk megszólítani. Nem kellett volna a múltkori találkozásunkon hirtelen felállnod és elrohannod. És főképpen: ez a pohár még üres: most kezdtük csak megtölteni. Nem értem, mi értelme volt megkísérelned, hogy vihart kavarj benne...
A penzespentek.hu domaint (amelyet a társaság tagjaként, a munkamegosztás részeként Te jegyeztettél be) azóta dühösen átirányítottad a saját oldaladra. Mi létrehoztuk az eu, a com és az org végződésű lapunkat és sorra hozzuk létre a csapat jelenlegi tagjai weboldalainak /penzespentek al-oldalait is. Látod: összehúzódni csak egyfelé lehet, továbblépni viszont akármerre.
És továbbra sem szorulunk rá a versengésre, a birtoklásra: látod, a Te weboldalad címét is nyugodtan közöljük. Akik gondolkodásban Hozzád állnak közel, nyugodtan keressenek Téged; akik a mi felfogásunkkal vannak egy hullámhosszon, úgyis bennünket fognak megtalálni – bármelyikünk weboldalán, vagy most szeptember 25-én, a második Pénzes Péntes esten, a Vígszínház mögötti NH Hotelben.
Kedves Laci!
Egy mottóval és egy pót-mottóval kezdtem. Most a végén úgy látom, hogy a legjobb mégiscsak az lett volna, ha azt írom ide, amit édesapám mondott nekem útravalóul, amikor tanár lettem:
A rossz tanárt onnan lehet felismerni,
hogy minden kérdésre magabiztosan tudja az egyetlen választ.
A jó tanár kicsit bizonytalan a dolgában,
mert ismeri a válasz pontatlanságát, érvényességi korlátait.
A kiváló tanár nagyon bizonytalan,
mert minden kérdésre több választ is tud – és mindegyik válasz jó!
Ennek jegyében: sajnálom, hogy többé feltehetően nem találkozunk – tanulhattunk volna egymástól.
Üdvözöl Gerő Péter
______________________
1. Vágó László, a Vállalkozói Túlélő Portál ügyvezetője: www.vtp.hu
2. dr. Eszik Zoltán, az Action Coach „vállalkozási edző” vállalkozás magyarországi mesterlicenc-tulajdonosa: www.actioncoach.com/zoltaneszik
3. Cashflow 101: „a pénzügyi intelligencia fejlesztése” Bővebben: http://www.meetup.com/cashflow-leverage-club-budapest/
4. Versenyelőny (Leverage): Bővebben: http://www.penzespentek.rilartstudio.hu/leverage.html

[5] Gerő Péter tanár, „Az élethelyzethez igazított tanulás” (ZMNE, 2008) egyetemi tankönyv szerzője