2013. szeptember 27., péntek

A vállalkozóvá válás öt szintje

Gyakran halljuk X-szel vagy Z-vel kapcsolatban, hogy az „Isten is vállalkozónak teremtette!” Vállalkozóvá válunk, és ahogy növekszenek tapasztalataink, alakul a gondolkodásmódunk, leszünk ösztönösből egyre tudatosabb vállalakozók. Ennek a növekedésnek, fejlődésnek öt jellegzetes lépcsőfokát lehet elkülöníteni. A következő hetekben ezeket vesszük sorra.

Az első szint az önfoglalkoztató.

Ebben a fázisban a legerősebb hajtóerő az arra való éhség, hogy én tartsam a kezemben a sorsomat. Lemondok arról a biztonságról, amit egy nagyobb szervezet, vagy a főnököm szeme kínálna.  Sokkal jobban tudom én, hogy hogyan kellene a dolgokat jobban végezni, ehhez nincs szükség még egy foglalkoztatóra a fejem felett! De arra sincs igazán szükségem, hogy mások munkájának a szervezésével szöszmötöljek!
Azért lettem vállalkozó, mert meg akarom őrizni az autonómiámat!
Tipikus megvalósulása ennek, amikor valaki ugyanazt folytatja, amit a korábbi munkahelyén végzett, csak önmagában önmagának. „Eddig Kati Kft-ben könyveltem, de nincs ebben semmi kunszt, tudom én ezt folytatni a Zsuzsi bt-ben, vagy egyéni vállalkozóként!”
Amikor ez a döntés megszületett, erősebbek voltak a függetlenségre irányuló hajtóerők, mint a várható csapdák és buktatók érzékelésének a képessége. Ha azonban egy üzletember minden idejét a vállalkozásában folytatott tevékenységek töltik ki, nem marad ideje és energiája azon, mármint a vállalkozása fejlesztésén dolgozni. S ezért elkerülik a figyelmét mindazok az eszközök és lehetőségek, melyek a növekedést szolgálnák. Nem kérnek és nem fogadnak el segítséget és így nélkülözniük kell a másoktól érkező ötleteket, támogatást, intelligenciát, kreativitást, tudást. S ami még rosszabb: soha nem jutnak el a valódi szabadság levegőjének megízleléséhez.
Sikerük terepe a „csináld magad!” (DIY, do it yourself), s az eredmény: így vagy úgy, legtöbbször méltatlanul túl nagy áron képesek lesznek eltartani magukat. Nem teremtenek újabb állásokat, nem hoznak létre érdemben piaci szervezetnek tekinthető céget. S mint szólójátékosok az összes energiáikat magukra kell fordítaniuk!
Nincs szabadnap, nem tudják letenni a munkát mielőtt hazamennek, rendszeresen túlóráznak érdemi kompenzáció nélkül. Minden csipp-csupp ügy náluk landol, s jellemző érvelésük: „miért adnám ki ezt a munkát bárki másnak, amikor én is – ráadásul sokkal jobban - el tudom végezni?
Erős promóciós eszközük, amikor az ügyfeleikhez fordulnak: „Legyen nyugodt uram, ha ezt a munkát kell elvégezni, én magam leszek a garancia a minőségre!” De ez egy veszélyes játék, hiszen mi történik, ha lebetegszik, valamilyen sürgős ügyben le kell vonulnia a munkaterületről?
Még ha nem is kerül sor drámai összeütközésekre, ez az életforma hamar vezet kiégéshez, demotiválatlansághoz, s mivel a vállalkozás tényleg csak egy ember vállán nyugszik, a leggyakoribb kompromisszum: vissza a munkaerőpiacra, dolgozni valaki másnak…
Ennek elkerülhetetlenül be kell következnie?
Nem föltétlenül, másként is alakulhatnak a folyamatok, ha időben megszületik a fölismerés: súlyos hiba nem a vállalkozást építeni! Vagy, másként fogalmazva, ha időben sikerül a magunkévá tenni, hogy az igazi vállalkozás önjáró, képes a tulajdonos direkt kézi vezérlése nélkül is profit-termelő működésre. Ehhez azonban gyökeres fordulatra van szükség a vállalkozásunkhoz való viszonyunkban: munkatársakat kell fölvennünk, képeznünk kell őket, bíznunk kell abban, hogy a megfelelő szinten képesek ellátni a munkájukat, amit rendszerbe illesztünk, mert a továbbiakban nem „élmunkásként” (aki ezt a legjobban tudja csinálni), hanem valódi vezetőként tekintünk a csapatunkra. Ez azonban már nem az a munka lesz, nem az a működési mód, amivel kapcsolatban az „üvegbúra alatt”, (korábbi munkahelyünkön) elégedetlenkedtünk!
Képesnek kell lenni fölvállalni, hogy ez egy megváltozott perspektíva. Csak így kerülhet a másoktól elnyerhető támogatás az ezt megillető pozícióba, csak ez adhat esélyt a változásra való nyitottságra. Rálépve az útra, ami a valódi vállalkozói lét felé vezet, olyan vállalkozás megteremtésnek az irányába, ahol nem a cégtulajdonos az egyetlen munkavégző, vagy a legjobb munkavégző, hanem ő is csak egy valaki a csapatból, ahol a képességek nem csak összeadódnak, de meg is sokszorozódhatnak. De ez már a vállalkozóvá válás következő szintjét jelenti. 

2013. szeptember 24., kedd

Humorkonferenciára kaptam meghívót…

Erről eszembe jutott, abban a könyvben, amit most olvasok, amit az értékesítők „pápája” J. Gitomer írt, s a címe: Az értékesítés 21.5 ághághatatlan törvénye (21.5 unbreakable laws of selling, 2013), - szóval ebben - a sikeres értékesítők számára megalkotott „szabálykönyvben” a negyedik helyre pozícionálja a humor használatát!

Arra helyezve a hangsúlyt, hogy ez a legjobb eszköz mások figyelmének megragadására. Egy Alaszkából San Franciscóba tartó repülésének a történetét idézi fel például. Mindenki számára, aki már repült, ismerős helyzet, amikor az utasok elhelyezkednek az üléseikben, az első „akció”, az utazás-biztonsági tájékoztató megtartása. No, ezen a járaton ez így zajlott: Mark vagyok. Üdvözlöm önöket az Alaska Légitársaság 520-as járatán. Úti célunk San Francisco, aki nem oda készült, most van a legjobb pillanat, hogy kiszálljon és a kapuknál dolgozó kollégáim örömmel irányítják a neki megfelelő úti cél felé tartó járathoz.
Ezzel az „enter”-rel elérte, hogy mindenki elmosolyogjon, majd így folytatta. A volt feleségem Sandra és az új barátja Bob fogják kiszolgálni önöket. Hmm, elég érdekes utazásnak nézünk elébe. Dőlt a nevetéstől a teljes utazóközönség: Bingó! Itták a szavait az utaskísérőnek.
Vidámságot, élményt teremtett egy nagyon kényszeres, veszettül unalmas, de kihagyhatatlanul fontos kommunikációs aktusból! Egy humoros nyitással tízszer szélesebbre és hosszabbra sikerül kinyitnunk a ránk eső figyelem zónáját.

Humor nélkül, sótlanul láthatatlan nehézségek pókhálózzák be a kölcsönös ismerkedést, súlyos falakat építve a mélyebb föltárulkozás elé. S azt már csak én teszem hozzá, hogy egy kicsikart vásárlás árát ezerszer megfizetjük később bizalomvesztésben, míg, ha abban vagyunk partnerek, hogy a vásárlás legyen öröm… örök szövetségünkké tehetjük alkalmi vevőinket!

2013. szeptember 21., szombat

Útmutató beutaztató turisztikai vállalkozásoknak …

(romkocsmák üzemeltetői, idegenforgalmi látványosságok működtetői és a környékükön élők okulására …)


Városi patkány lévén, nekem oxigénből elég annyi egy hétre, amennyit magamba szívok, amíg felsétálok Gül Baba türbéjéhez és egy pillantást vetek az alkonyba boruló Dunára. Miután azonban az alattunk lévő kocsma vendégeit kiterelték füstölni az utcára, nagyobb iramban fogy a levegő körülöttem. Jófej fiatalok kellő tisztelettel keresik a kompromisszumot a házban lakókkal és tapasztalataim szerint nincs ez másként a Jókai tér, vagy a Ráday utca környékén sem. Ezért figyelek fel minden olyan hírre, ami arról szól, hogy ez az együttélés konfliktusossá válik és az érdekütközések a felek kölcsönös sértegetésébe csapnak át…

Mi, magyarok futball módra tanítva az egész pályás letámadás modellje szerint szeretjük elintézni azokat, akikkel illene megosztozni erőforrásainkon, a téren, amit együttesen kellene használnunk. 

Mit üzen Mittimatalik népe a hozzájuk látogatóknak?

 Mittimatalik neve a „gyarmati időkben” Pond Inlet volt, és Kanadában, Nunavut tartományban*, a világ ötödik legnagyobb szigetének északi csücskében fekvő ezerháromszáz inuit (korábban eszkimónak nevezett) lelket számláló település. Egy csodálatos tengeröböl partján, ahol a néhány fagymentes napon hatalmas bálnák fújják a vizet a magasba és csillogó jéghegyek keretezik a panorámát, s szemben a világ legészakibb és egyben az egyik legnagyobb madárrezervátuma található.


Az Észak-nyugati átjárót követve érkeznek a hajók júliusban, augusztusban, s hozzák a turistákkal a faluba. Az alábbi kalauz az ő számukra készült. Változtatás nélkül közreadom, a tanulságok minden szigetlakó és vizitáló vendég számára megszívlelhetőek. (Minden hétvégi romkocsma-vizit célú fapados járaton osztogatnám!)

„Arra kérünk, annak érdekében, hogy te és mi is a legjobban élvezhessük látogatásodat, olvasd el ajánlásainkat. Ez egy meghívó a számodra, hogy a lehető legtöbbet nyerhess ebből a látogatásból!

Üdvözöljük, ha fotókat készítesz csodálatos vidékünkről és barátságos lakóiról, rólunk, de arra kérünk, mielőtt képeket készítesz rólunk, gyerekeinkről, otthonainkról, kérd a hozzájárulásunkat.

Biztatunk, hogy ismerkedj meg közösségünkkel, de kérünk, tisztelt a személyiséghez fűződő jogainkat, használati eszközeinket, otthonainkat, s házunk táját. Úgy, ahogy te is szeretnéd, hogy veled bánjanak.

Támogatjuk, hogy a lehető legjobban ismerd meg inuit kultúránkat, történeteinket, szóval légy nyitott annak megértésére, hogyan éltük túl az elmúlt évezredeket. Tartsd emlékezetedben, hogy büszkék vagyunk vadász-tradícióinkra, arra a módra, ahogy a helyi táplálkozási lehetőséggel bánunk. A természet adta erőforrások kihasználása adja kultúránk lényegét és ez túlélésünk záloga.

Tartsd tiszteletben, - kérjük - elvárásainkat, s ne kínálj cserére illegális dolgokat, illetve ne kínálj alkoholt cserébe helyi termékekért!

Szánhúzó kutyáink társaink a vadászatban, miközben bátorítunk, hogy ismerkedj meg velük, kérünk, tarts tisztes távolságot. Ne közelíts a kutyákhoz, amikor etetik őket, vagy ne zavard a gazdájukat, amikor dolgozik velük, hacsak ezt ő külön föl nem ajánlja.

Örömmel látunk az élelmiszerüzleteinkben, de tartsd szem előtt, hogy különleges erőfeszítésekre van szükség a polcok feltöltéséhez. Az időjárástól függően előfordulhat, hogy hetente csak egyszer érkezik friss áru. Tehát csak a tényleges szükségleteid szerint vásárolj!

Itt tartózkodásod fontos hozzájárulás az életfönntartásunkhoz, ezért legyél gavallér, amikor nálunk vásárolsz és ajánlj valódi értékének megfelelő árat, amikor helyi kézműves, vagy művészeti termékeket vásárolsz! Tudd, hogy jogosult vagy-e saját országodba bevinni vadállatok feldolgozásából származó termékeket, mint fókabőr, vagy bálnacsont.

Szeretnénk, ha ittléted a legnagyobb biztonságban folyna, ezért kérünk, ne az utcák közepét használd közlekedésre, épp úgy, mint otthon. A helyben élők éleik a mindennapi életüket, járműveik nem taxik, ha csak erre külön meg nem állapodtál velük.

Népességünk fiatal és növekvő. Gyerekeink kíváncsiak és keresik az élményeket, épp úgy, mint a tiéid otthon.

Míg a negyven év alattiak nagy többsége jól beszél angolul, inuit nyelvünk erős, élő, és megőrzése fontos kulturális érték, szóval biztatunk, ízlelgesd szavainkat. Mellékelünk is néhány fontos kifejezést a hátlapon. Sok szerencsét!

Ha a környék felfedezésére indulsz, élvezd a fantasztikus látványt és a különleges növényzetet, de tudd: a szikláink és kulturális értékeink nem szuvenírek, részei középkorra visszanyúló hagyományainknak, kérünk, hagyd őket háborítatlanul. Ne szemetelj!

Látogatásod kitűnő alkalom, hogy megoszthassuk egymással múltunk és jelenünk történéseit, hogy közösen élvezzük a meglévő hasonlóságokat és különbözőségeket.

Az Északi sark világa változóban van, benned is felmerül a környezetért való felelős hozzájárulás kérdése: légy találékony és nagyvonalú. Támogatásod fontos hozzájárulás a Nattinnak Látogatóközpont, Könyvtár és Gyűjtemény működtetéséhez.

Reméljük, itteni látogatásod maradandó nyomokat hagy benned, biztatunk, oszd meg ezeket barátaiddal, s egy napon újra itt üdvözölhetünk családoddal, barátaiddal együtt közösségünkben, Nunavutban!

Jó utat! Barátaidtól, Pond Inletből.”

* = „Nunavut territórium Kanadában. A legnagyobb és legkésőbb született Kanada territóriumai és tartományai közt, az ország északi részében, Grönlandtól délnyugatra. Kanada legritkábban lakott része: akkora területen, mint az Európai Unió fele annyi ember él, mint egy közepes magyar városban. … Nunavut hivatalosan 1999. április 1-jén vált ki az Északnyugati területek territóriumból a Nunavut törvény (Nunavut Act), illetve a Nunavuti Földigény Egyezmény törvény (Nunavut Land Claims Agreement Act) révén. Nunavut a világ ötödik legnagyobb közigazgatási egysége.forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nunavut

2013. szeptember 17., kedd

Személyes márkaépítés – apróban

„open for new challenges – szabad kártyás vezetőknek”

Ha azt gondolod, hogy elküldöd valakinek a CV-det ezzel „bemutatkozol”, megképzed magad egy lehetséges alkalmazód előtt: felejtsd el! Gondolj arra, ha Te keresel valakit, mi az első lépésed? Meg”google”-zed az illetőt! Hát jó szem előtt tartani, hogy ennek mindannyian ki vagyunk téve!

S ha én azt írom a resume-mbe, hogy a „coachok coach-csa”, az „5 % legtöbbször felkeresett”, vagy a 30 legismertebb üzleti coach egyike, akkor te Tisztelt Olvasó, fogod a keresődet és ráállítod a nevemre …

Szóval a céged, vagy a saját személyed fog súlyt adni a nevednek?

Ha személyes márka-építésbe fogsz, - (self branding, personal brand) - mielőtt a malteros lapátot a kezedbe veszed, érdemes az alábbi „építőanyagokat” beszerezni:

légy kedvelhető
légy hihető
légy elérhető
légy „érdekes”
légy barátságos
légy nyitott szolgáltatni
légy első osztályú
légy következetes
légy tisztelhető
légy vonzó
légy bizalomgerjesztő
légy csúcsminőség
légy az, akivel könnyű, egyszerű üzletet kötni
légy beizzítható, aki képes rámozdulni új dolgokra ….

2013. szeptember 10., kedd

Bedeszkázott ablakok …

Vagy 10 évvel ezelőtt esett meg, hogy Görögországba tartva, keresztülmentünk Bulgárián. Sem előtte, sem utána nem jártam az országban, de számomra hosszú évekre a kilátástalanság, a jövő nélküliség jelképévé vált, amit az autóból láttam: a bedeszkázott ablakú befejezetlen házakat. A vigasztalan szegénység, a keserűség mindenütt.
Azóta is gyakran eszembe jut, vajon mi változott abban az országban. Most, hogy kezembe került a világ boldogság-jelentés
 (http://unsdsn.org/files/2013/09/WorldHappinessReport2013_online.pdf), már egyre kevésbé vagyok biztos abban, hogy tényleg szeretném-e tudni. Bulgária ugyanis az egyetlen európai uniós ország, amelyet megelőztünk ebben a rangsorban!
Szóval mi, magyarok k..ra nem tudunk örülni, s hogy jövök én itt – e keserűséggel vastagon átitatott közegben, - hogy coachként arra alapozom az ügyfeleimmel az együttműködésemet, hogy „VÁLLALKOZNI ÖRÖM!” S hogy az emberek kényszer és félelem közepette sem nem üzletelnek, sem nem teljesítenek.  Fejlődni meg végképp csak jó hangulatban, pozitív értékek és célok vonzásában lehet …

Na, mindegy, én legalább élvezem, amit csinálok, s mindent megteszek, hogy mások számára is örömös legyen közös tevékenységünk minden pillanata.

2013. szeptember 8., vasárnap

Vevői rendfokozatok: az előmenetel ranglétrája

A sors úgy adta, hogy a katonaság és én elkerültük egymást. Egész pontosan a sereg nyolcszor üzent, hogy szeretne a klubban látni. Már pótlapot ragasztottak a katonakönyvembe, de a buta sorozó tisztek nem tudták, hogy a hatékony ügyfélszerzéshez normál esetben 9 – 11 „push”-ra, megszólításra, felkeresésre van szükség. S hol voltam én akkoriban a normálistól!

De nem az én nem létező katonaéveimről szól ez a bejegyzés. Csak azért hozakodtam elő ezzel a személyes szállal, hogy az analógiámat, - ami mentén a vevőgondozás, ügyfélszerzés, ügyfél-menedzsment kérdéseiről elmélkedek - jobban meg tudjam világítani.


Azoktól hallottam, akik megjárták az erőszakszervezetek (rendőrség, katonaság) hierarchiáját, hogy a rendfokozatok eléréséhez érdemek kellenek, viszont megszerzésük előnyökkel jár. Tartsuk ezt szem előtt, miközben az alábbi sorokat olvassuk!

Egy új vevő megszerzése többszörösébe kerül, mint egy régi vevő elégedetté tétele, azaz megtartása. Ez, a piaci sikerességgel, üzleti hatékonysággal kapcsolatos marketing axióma közismert. De mit tehetünk annak érdekében, hogy saját vállalkozásunk keretei között, a mi célpiacunk esetében is érvényesíthessük ezt felismerést?

Ennek bemutatására használjuk a rendfokozatok létráját, melyek a következők:

Potenciális vevő, olyan lehetséges vevő a célpiacon, akivel nem történt még kapcsolatfelvétel, személyesen nem ismerjük. de az a feltételezésünk, hogy a vadászterületünkön tartózkodik. Mi még nem ismerjük, de propaganda és pr eszközeink segítségével gondoskodunk róla, hogy ő viszont halljon, tudjon rólunk!

Érdeklődő, más szóval lead, abban tér el az előző, katonai szolgálatra alkalmas körtől, hogy neve, címe már felkerült a sorozó listára, azaz olyan vevőjelölt, akivel történt már valamilyen kapcsolatfelvétel. S akkor vissza az analógiához: érdemek és előnyök? A lead rendfokozatú „vevőkadét” érdeme, hogy kifejezte érdeklődését a termékünk, szolgáltatásunk iránt, jutalma a kifejezett szándék súlyától legyen függő. Marketing nyelven például etethetjük (újabb és újabb vonzó oldalaival ismerkedhet meg a szolgáltatásainknak, termékeinknek). Esetleg képezhetjük, ami – mint a civileknek szervezett honvédelmi szakkör, ahol megtanulhatjuk, hogyan ugorjunk ki ejtőernyővel repülőből – arra készíti fel, hogy hogyan tudja kihasználni a lehető legtöbb előnyét termékünknek, szolgáltatásunknak. De részesülhet konkrét előkészítő programban is, mely során méretet veszünk a tényleges igényeiről, szükségleteiről. Vagy kifejezett elköteleződése esetén záró programba invitálhatjuk: lesz annyira szerencsés, hogy kedvezményezettje lehet a következő akciónknak.

Vevő, kliens, ügyfél, partner, vásárló, aki minimum egy alkalommal már vásárolt valamit tőlünk. Tény, hogy a vevőszerzés költségei 2,5 alkalomnál térülnek meg általában. Érdeme, hogy vásárlási akcióval, akciókkal csilingelteti a pénztárgépünket, ami mennyei zene füleinknek. Előnye legyen az, hogy könnyen, gyorsan, az „easy to buy” jegyében és élményt nyújtó módon, a „shopping is fun” elv érvénysülése mentén tehesse mindezt.

Törzsvásárló – más szóval - visszatérő vevő, aki már több mint egy alkalommal vásárolt nálunk. Kimutatták, hogy a második vásárlástól már nő az elkötelezettség. Érdeme: ismeri a hozzánk vezető utat, már több alkalommal bejárta. Előnye, kedvezménye: legyen joga a gyorsító sáv használatára. Jelentsen ez bármit a Te üzletágadban, de érdeminek kell lennie annak az előnynek, ami ezen a sávon mutatkozik a normál sávhoz képest!

Csapattag, akit a valahová tartozás érzése motivál, ha kérdezik a termékről, szolgáltatásról, akkor szívesen ad tájékoztatást. Épp ez adja az érdemét. A cserébe kínált előny lehet, hogy ő már a képletes kéglikulcsot is megkaphatja. Bejárhat a spájzba, és elmosogathat maga után. Részesévé válhat törekvéseinknek, sikereinknek. 

Nagykövet, aki továbbajánl bennünket, és közben hűséges vásárlónk marad. Ö már nem csak a saját örömére tartja velünk a kapcsolatot. Osztja értékeinket, tisztában van szolgáltatásunk minőségével és hasznával. Rajta keresztül minőségi „vevőkadettek” kerülnek a látókörünkbe, akik kevés etetést, képzést, előkészítést igényelnek. Nagy biztonsággal válnak tényleges vevőinkké. A nagykövet érdemei elismerésére szolgáló előny-kompenzáció tekintetében stratégiai szempontokat tegyünk megfontolás tárgyává. A bizalom, a hitelesség megteremtői és hordozói is egyben, tehát ennek megfelelő szinten tartsuk velük a kapcsolatot.

Rajongó, valaki, aki nem tudja abbahagyni az értékesítést számunkra. Lehet „elvakult” és „értve szerető”. Az üzlet „so sexy”, mindig az érzelmekről szól. Egyetlen üzleti szituáció sem nélkülözi az érzékek játékát! A rajongó érdeme, hogy kendőzetlenül kifejezi érzéseit. Legyen az előnye, hogy vállaljuk föl mi is, osztozzunk ezekben.

* a fotó forrása:

2013. szeptember 5., csütörtök

Legális teljesítményfokozók - munkatársaink számára

amelyeket korlátozásmentesen adhatunk csapatunk számára.


Különleges vezetőképző programon voltam az elmúlt napokban. Dr Dr Menis Yousry bölcs tanácsainak erejéről volt alkalmam személyes tapasztalást szereznem! Felismeréseimet és élményeimet szívesen osztom meg olvasóimmal. Ötletei, javaslatai megfogadása és  alkalmazása nem igényel különleges vezetői adottságot, de alkalmazásuk bizonyosan különleges hatékonyságú és sikeres vezetővé tehet bárkit:

  1. Vállalj kockázatot és csinálj dolgokat másként!
  2. Folyamatosan bővítsd a tudásod a szakterületeden!
  3. Fejleszd a másikra való odafigyelés, az értő meghallgatási készségedet!
  4. Adj és fogadj el támogatást!
  5. Adj és fogadj el visszajelzéseket, kedvezőt és negatívat egyaránt: mi a leggyengébb készséged!
  6. Vállalj 100 %-ban felelősséget a tetteidért és döntéseidért!
  7. Vállalj érzelmi kapcsolatot a körülötted lévő emberekkel!
Legyen több önbizalmad, tisztánlátásod és önbescsülésed!
  9. Irányítsd a dolgokhoz való hozzáállásodat!
10. Légy kitartó!
11. Légy hiteles a kommunikációdban és beszélj a szívedből!
12. Értékeld és szeresd megad és légy békében önmagaddal!
13. Szenvedéllyel inspirálj másokat!
14. Vezess kedvességgel, türelemmel és együttérzéssel!
15. Vezess alázattal és tisztelettel!
16. Légy boldog!
17. Élj felelősen és mondj le a kontrollhoz való kényszeres ragaszkodásról!

Egy pont nem kapott sorszámot! A nyolcadik. Coachként én ebben akarom, tudom segíteni leginkább partnereimet, üzletfeleimet! És pontosan hogyan és mely területeken. Ezekről ad színes, motiváló keresztetszetet ebookunk, melyet örömmel megküldök!

2013. szeptember 3., kedd

A jó karma

A Nyugati pályaudvar és áruház között, a senki földjén, a húgyszagú félszinten ült valamelyik nap egy hajléktalan és egy kézzel írt tábla volt előtte: "Itt kaphatod meg a jó karmádat!" - elmosolyogtam magam és kerek százast dobtam a kalapjába. S míg tovább ódalogtam a villamos felé, elgondolkodtam, milyen klassz lenne, ha minden olyan lehetőség fölött, ahol mások szolgálatára tehetünk valamit, neonbetűkkel világítana: "Itt kaphatod meg a jó karmádat!"
Ha tehetünk bármit embertársainkért, s ezt mi meg is tesszük, a sors 10 szeres módon adja vissza a számunkra! Nem az a kérdés, mekkora súlyú is ez a tett.
A hangsúly a szándékon van! Ha önkéntesként teszünk valamit, ha - és ez lehet a non plus ultra - igazából támogatjuk a másikat: érje el ő a sikereit, jusson saját teljesítőképessége csúcsára önmaga! A mi közreműködésünk legyen a biztatás, a motiválás, a lelkesítés: Meg tudod csinálni! Képes vagy rá!
Ez az, ami igazán karizmatikus, ami minket is energetizál ... mi több, tényleg helyre teszi az egónkat és ápolja a lelkünket! Szóval ... a csekkszámom, ahová küldheted az adományod: ...