2010. december 28., kedd

A profit mértéke és az étkezési szokások közötti összefüggések vizsgálata

A profit mértéke és az étkezési szokások közötti összefüggések vizsgálata, a kapcsolatuk az egészséggel számos közgazdászt és táplálkozástudományi kutatót foglalkoztatott. Legutóbb Imre barátom küldte el erre vonatkozó mélyreható felismeréseit:

1. A japánok alig esznek zsírosat és igen jó profit—termelő gazdaságot tudhatnak a magukénak; és kevesebb infarktus fordul elő náluk, mint az USA-ban.

2. A mexikóiak szeretik a zsíros kaját, de nem is figyelnek a kiemelkedő profitra; viszont az infarktusos esetek száma is kisebb, mint az Egyesült Államokban.

3. A kínaiak vörösbor fogyasztása minimális, a profitjuk viszont szépen növekszik, s ami az infarktusok számát illeti, az nem túl magas!

4. Az olaszok híresen aktív vörösborfogyasztók, profitjuk viszont erősen csökken és a szívrendellenességgel összefüggő megbetegedések száma – összevetve az amerikaiakkal – kisebb, mint odaát.

5. A németek szeretik a sört –mint köztudott – s rengeteg kolbászt esznek, s a profitjuk szépen jön fölfelé, s ami az infarktusos esetek számát illeti, az kisebb, mint az USA-ban!


Következtetés:

Ne izgulj a profit miatt, egyél – igyál, ami jól esik, angolul beszélni, na, az a halálos veszedelem!

Coachként mit tehetek hozzá? Meg kell tervezned saját jövőképed, s ehhez néhány kérdéssel érdemes szembesülni:

1. Mit szeretsz jobban: a hasadat vagy a profitod?

2. Hová utaznál szívesebben: Japánba vagy Mexikóba?

3. Sörös vagy boros vagy inkább?

4. Hol találkozunk szilveszter éjjel?


2010. december 3., péntek

Értve figyelj

Tíz fontos ötlet, javaslat, hogy tényleg azt lásd, ami fontos

Egy FBI ügynök összefoglalta a sok évtizedes tapasztalatait, amelyek kihallgatások során folytatott megfigyeléseiből gyűltek össze. Üzletemberként nem kell gazfickókat, szándékos hazudozókat, rejtőzködni szándékozó alakokat megfejtenünk; elég, ha csak pontosan értjük üzletfelünk, partnerünk, munkatársunk viselkedését, felénk küldött jelzéseit!

Ezt a képességünket fejleszthetjük az alábbi kérdések végiggondolásával:

1. Koncentrált, fókuszált megfigyelő vagy saját környezetedben?

Őrzöl „fényképet” a memóriádban azokról a helyekről, ahol az időd legnagyobb részét töltöd, az emberekkel, akik körülvesznek? Ha belépsz a megszokott helyre, ellenőrzöd: mi változott mialatt távol voltál? „Bevillan” – szokták mondani, ha valami rendellenességet észlelünk.

2. Figyelsz az össze- vagy össze nem illésekre?

Észreveszed, ha találkozol valakivel, vagy meglátogatsz ismerősöket; mi az, ami kilóg a képből? Mi az a tárgy, szín, illat, körülmény, ami elüt a környezetétől? A legtöbbször idézett ilyen „kiabáló” jel az „öltöny sportcipővel” „összeállítás”! Javasolt értelmezéseket a kommentek között örömmel fogad a blog írója!

3. Ismered az egyetemes non-verbális jelzéseket?

A kifejezést, hogy non-verbális, legpontosabban a szavakon túl fordulattal magyaríthatjuk. Tudományos vagy szerényebben módszeres vizsgálatok sorozatával ellenőrizték, hogy vannak egyetemes jelzések, melyek az érzelmi állapotunk, hangulatunk kifejezésére szolgálnak, nyelvtől, földrésztől függetlenül. Ezek közül persze sok kultúrafüggő is lehet, de ha azt kérdezem, mit látsz egy olyan ember arcán, aki örül, akinek bánata van, aki haragos… viszonylag hamar össze tudjuk gyűjteni az arcállásra, a mimikára, a hangszínre, tónusra utaló jeleket.

4. Gyűjtöd az ismerőseidre egyénileg jellemező viselkedési mintákat? És ezt a „gyűjteményedet” folyamatosan bővíted, fejleszted?

Sorolj föl tíz nevet fontosabb partnereid, üzletfeleid listájáról és írd a nevek mellé a megfigyelt egyéni jellemzőket: G. Géza – gyorsbeszédű, hadarós; mindig belevág mások beszédébe. K. Károly – szereti magához húzni, akinek valami fontos dolgot akar mondani. J. János sose néz a másik ember szemébe … és így tovább. (Jó kis esti elfoglaltság lehet, úgy álomba merülni, hogy az aznapi találkozóink tapasztalatait katalógusba rendezzük.)

5. Felismered, mikor normális, mikor abnormális egy viselkedés?

A hangsúly a viselkedés megváltozásán van! Már egy apró jel (töltőtoll kattogtatása, ujjal való dobolás az íróasztalon stb.) figyelmeztető lehet, a partnerben belül valami megváltozott! A századforduló egyik nagy cirkuszi sikere Németországban Hanshoz, a számoló lóhoz kötődik! Hans képes volt patái dobbantásával megmondani egy egyszerűbb szorzat eredményét! A trükk alapja az volt, hogy Hans arra volt idomítva, ha érzékeli, amikor a megfelelő dobbantás számot eléri, a közönség hátradől, megkönnyebbül, s ezt a megváltozott tónust kellett megvárnia, hogy abba hagyja dobogást! Kis tanulással és némi hókuszpókusszal a közönség feszült figyelme jól azonosíthatóan átválthatóvá vált az elégedett elismerés tónusába!

6. Hány csatornát, rendszert tartasz egy időben szem előtt, amikor valaki viselkedését tanulmányozod?

A viselkedés egy puzzle, több elemből, csatornából áll. Lehetőleg mind többre próbálj meg külön-külön figyelni! Az öltözet, hangszín, beszédtempó, távolságszabályozás, testtartás, illatok és más környezeti elemek tudatos kezelése… mind-mind egy-egy szegmense a teljes képnek és a fontos dolgok ezek bármelyikében megjelenhet, alkalmanként esetleg az összes többiben hiányozhat a megerősítés.

7. Keresd az összefüggéseket: miért változott meg a partnered viselkedése!

Ha megváltozik valaki viselkedése, ez szinte minden esetben arról szól, hogy változás állt be az illető érzéseiben, gondolataiban, érdeklődésében, vagy az adott témához való hozzáállásában.

8. El tudod választani a hamis vagy félrevezető és a valós jelzéseket?

Ha egy nagy cég igazgatója csak a tárgyalóasztal túloldaláról hajlandó tárgyalni a vendégeivel, ez annak a jele-e, hogy nem szeretné, ha vendégei „megéreznék” a gyomorfekélye miatti rossz leheletét, vagy arról inkább, hogy konfrontatív tárgyalásra készül és szüksége van a tárgyalóasztalra, mint fedezékre?!

9. Észreveszed, mikor érte el partnered a saját komfortzónájának a határát?

A komfortzónánkhoz mindannyian szeretünk ragaszkodni, mert kevés energia kell a fenntartásához, kényelmes állapot! Ha kibillentenek belőle, oda a nyugalmunk. Fontos jelzés arról, hogy felráztuk az illetőt, mostmár hajlandó lesz fókuszálni a minket is érdeklő témára. „Kicsalogattuk az egeret az egérlyukból, már csak meg kell fogni!”

10. Ha megfigyelsz másokat, ezt tudod észrevétlenül is tenni?

Senki sem szereti, ha bámulják, vizslatják. Azt azonban mindenki hálás szívvel fogadja, ha személye valódi érdeklődést vált ki a másik emberből, ezért hát kézfogás, vagy koccintás közben csak arra figyelj, hogy mélyen az illető szemébe nézz, s tedd láthatóvá, viselkedése milyen hatást vált ki nálad, azaz mutass őszinte érdeklődést! Megéri!