én is szívesen élek ezzel a módszerrel:
Egy új projektet készítünk elő, s sajna a partner, a potenciális vevő nem rezonál az ötletre! A csapat logó orral ül az asztal körül: - Mit rontottunk el?
A sportedző felvételeket elemez játékosaival: sorra veszik mi volt a tervezett taktika és mit sikerült belőle megvalósítani és melyek voltak a mérkőzés azon eseményei, fordulatai, amikor nem sikerült maradéktalanul betartani az edzői utasításokat...
Egy lejátszott mérkőzés visszatekintve számos felismeréshez vezethet és ha a két eseményre ráadásul időben nem is nagyon távol egymástól kerül sor, a részvevőkben még élnek a mozdulatok, a gondolatok, az élmények: mit mikor, miért és hogyan gondolt, tett, látott, érzett...
Ezek adják a valódi tapasztalati tanulás gyúanyagát! Furcsa mód, nem csak a hibák felismerésében jó eszköz a megtörtént események utólagos elemező értékelése, de ez a technika sokat segíthet jó megoldások bevésésében is.
Ne féljünk hát egy-egy projekt lezárása után leülni kollégáinkkal megtartani a "morzsazsúrt". A felidézés képzetek alkotásához vezet, a képzetek strukturálják gondolkodásmódunkat és ahogy gondolkodunk, az meghatározza habitusunkat: hogyan állunk a munkához, hogy kooperálunk másokkal. Szóval: újrajátszás, és ha kell újrajátszás még egyszer!
Addig is itt egy videólejátszó gomb: segítségével visszatekinthetünk, hogyan is állunk a pénzügyeinkkel. A vállalkozói sportpálya a piac, ahol a bevételek és a kiadások jelentik a gólokat. Érdemes hát megörökíteni a legjobb passzokat és rutinná tenni a jó megoldásokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése