„What They Don't Teach You at Harvard Business
School," – ebben a könyvében tette közzé érdekes
megfigyelését Mark McCormak az 1979-ben végzett MBI csoportról. Ebben a
közösségben 3 % írta le a céljait, 13 %-nak voltak gondolatai a jövőjével
kapcsolatban, s a többiek teljesen bizonytalanok voltak, merre is alakulhat a
karrierjük az iskola elvégzése után. (Valószínű, ismerős az érzés!)
Ami érdekes, mi történt 10 év múlva:
Az a része a társaságnak, akinek nem volt írott
célja épp kétszer kereset többet annál a 84 %-nál, akik minden fajta tudatos
jövőkép nélkül léptek ki az iskola kapuján. S a 3 % - az írásban rögzített
célokkal – tízszer többet keresett, mint a 97 % átlaga!
Valószínű, egyet lehet érteni azzal, hogy a
Harvardos csapat elég sok késztetést kaphatott arra, hogy gondolkodjon azon,
mit is akar csinálni! S azzal, csak azzal, hogy írásba is foglalja valaki az
elképzeléseit, meg lehet tízszerezni a „megtérülési mutatókat”, miért ne
gyakorolnánk ezt?
Épp a recesszió süllyesztőjében, szörnyű gazdasági környezetben,
nehéz fogadalmat tenni arra, hogy jobb szülők leszünk, jobban vigyázunk az
egészségünkre, többen jótékonykodunk. A változást azonban nem kötelező az
évfordulóhoz kötni. Egy tiszta lap is elég ahhoz, hogy alapos tervet alkossunk
saját magunk és cégünk számára!
Ha ezzel megvagyunk, keressünk valakit, akivel meg tudjuk
osztani céljainkat, fontos, hogy másokat is beavassunk ezekbe! Az ő szerepük
lesz az, hogy havonta, negyedévente számon kérik rajtunk: mit sikerült
megvalósítani. Ez sokkal emészthetőbb lesz, ha mérföldköveket állítunk és
részekre bontjuk a folyamatot, s már nem is tűnik teljesíthetetlennek, amit
elterveztünk!
Követve ezt a módszert, nem is olyan hosszú idő múlva megtízszerezhetjük
előnyünket versenytársainkkal szemben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése